Ah, végre! Annyira jó! Éjfélkor mentem aludni. Addig Matt-el kommunikáltam. Nagyon le kéne vele állni. Még mindig félek, hogy baj lesz.
Aztán fú, de mérges voltam apa felhívta az otthonit. Kitámolyogtam odáig, aztán morogva beleszóltam, hogy mit szeretne. Meghallotta a hangos és megrémülve köszönte, hogy nem engem akart hívni.
Aztán fél tizenegyig aludtam, mint akit leütöttek. Akkor is kicsit nehézkesen keltem fel. Lecammogtam a konyhába és úgy döntöttem, hogy megérdemlem reggelire a fagyit. Aztűn kicsit fényképeztem, mert az ég olyan csábítóan szép volt, hogy nem lehetett nem lefényképezni.
Hát nem szép-e? Szerintem gyönyörű
Tori
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése