Tudjátok, ilyen idegbeteg se voltam mostanában reggel. Pedig egész jól indult. Szépen lassan becammogtam a suliba... és már a zebránál voltam, mikor megpillantottam jelenlegi fejtörőm hátát.
Egyszerűen csak elmentem mellettünk. Siettem. De olyan ideges voltam, hogy nem bírtam normálisan járni, körmömet belevájtam a bőrőmbe.
Aztán sietve bepakoltam a szekrényembe. De nem elég gyorsan. Sajnos beértek, így csörtetve hagytam el a helyszínt. Felérve a terembe sikerült jó hangosan bevágnom az ajtót. JEJ! Aztán felkötöttem a hajam kezdődött az óra.
Osztálytársam mintha megérezte volna. Egyből rákérdezett, hogy összevesztünk-e... és őszintén mondva nem tudom.
Egész nap arra lettem figyelmes, hogy néz. Nem mindig de időnként nézett és csak idegesített ezzel. Miért néz? Nem tud hozzám szólni, de néz... -.-
Tori
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése