Hi guys!
Én egyszerűen... BOLDOG vagyok!
Na, de akkor mindent az elejéről. Gyerekek mesedélután - éjszaka - lesz!
Szóval kezdjük ott, hogy JUHUUUUU szünet van. Aztán azzal, hogy JUHUUU az osztálytársamék kibékültek és megint egy boldog párt alkotnak. Aztááán... azt hiszem az ilyen pici témákból ennyi van.
Nos, kicsit komolyabbra fordítva a szót. Az egyik osztálytársamnak péntek (12.18.) volt a születésnapja és mindenkit meghívott a bulira. Én eldöntöttem, hogy elmegyek, mert iszok egy jót annak örömére, hogy akkor fene se tudja, hogy mi lesz Mattel. A dologba, csak az az egy tényező "rondított" bele. Még pedig maga Matt. Ugyanis még aznap - tizenötödikén, amikor az előző bejegyzést írtam - bocsánatot kért és beszélgettünk.
Ez volt azt hiszem kedd... (kicsit elvesztette az időérzékét, mert szünetben ez így van) péntekig civódtunk, de megbeszéltük, hogy pénteken a buli előtt átjön... vagyis átjön és meglátjuk, hogy mi lesz.
Közben "bekavart" az, hogy az egyik osztálytársam a lelkemre kötötte, hogy elmegyek a bulira. Tehát nem volt sok esélyünk Mattel. Tehát pénteken átjött Matt - kicsit eltévedt, amiért jól kinevettem, de legalább tudtam aludni.
Ettem, beszélgettünk, de minden olyan furcsa volt. Anyuék hol otthon voltak, hol elmentek. Végül valamiért úgy alakult a dolog, hogy Mattel egymás mellett kötöttünk ki az ágyamon. Piszkálódtunk egymással: megcsikiztem stb.
Először, csak egy puszit kaptam az arcomra... aztán egyre többet és többet. Konkrétan reszkettem és ezt több, mint valószínű, hogy ő is érezte. Aztán megkérdezte, hogy a számra adhat-e egyet. Habozás nélkül közöltem, hogy igen. A többi óra csak úgy elszállt. Őszintén szólva, mintha kitörölték volna a memóriám. Csak az a bizonyos legelső maradt meg, illetve az a rengeteg szépséges dolog, amit mondott. A legszebb az volt, hogy bocsánatot kért a tavaly évvégi miatt ("takarodj"). Apró dolognak tűnik, azonban nekem nagyon sokat jelentett /jelent ott és akkor.
Végül el kellett mennünk a buliba. Mindenki furán nézett ránk... mintha az arcomra lett volna írva, hogy történt valami. Holott senkinek sem mondtam el. A buli nagyon lapos volt... de mindegy. De jól jártam, mert kocsival hazavittek. Mattól búcsúzásképpen egy ölelést kaptam. Azonban evett a fene, hogy nem csak én kaptam ezt búcsúzóul.
Szombaton beszélgettünk... majdnem találkoztunk, de sajnos nem jött össze... hülye időzítés. Este beszéltünk... egy laza 4-5 órát. Belealudt a beszélgetésbe. De elhangzott:"úgy se jössz ide..." kezdetű mondat és hát... már csak dacból, de elmentem. Igaz, hogy azt már meg se merem említeni, hogy közölte, hogy szégyelljem magam... de mindegy.
Korán akartam kelni, de az sajnos nem jött össze. Így nyolckor felkeltem és szépen elmentem Matthez. A villamoson ülve felkeltettem a szentemet, mert aludt és ennyire nem akartam meglepetés lenni. De elmentem. Beengedett. Integettem anyukájának... annak ellenére, hogy úgy volt senki se tudja meg, hogy ott leszek, de mindegy.
Bementünk a szobájába és ő elfeküdt az ágyán. Én mellé ültem és rádőltem a vállára. Hirtelen nem tudtam, hogy "mi van"... azt se, hogy miért csinálom.. hiszen... nem vagyunk együtt! Végül.... - esküszöm nem emlékszem pontosan mi történt - kaptam egy csókot. Aztán még egyet és még egyet. Megkérdeztem - vagy talán ő volt - hogy most akkor mi van? Erre megkérdezte, hogy én mit szeretnék... amire a válaszom persze egy nagyon találó nem tudom volt.
Megkérdezte, hogy leszek e a barátnője. Egy határozott igen volt a válasz, még annak ellenére is, hogy nem volt tisztában azzal, hogy mit érzek pontosan. Nagyjából tizenegyig maradtam ott. Vigyorogtam, mint a tejbetök és elégedett voltam nagyon.
Nem akart elengedni. Egyszerűen nem akart elengedni. Tudjátok milyen jól esik, egy olyan embernek, mint nekem? Megígértette velem, hogy visszamegyek. Így is lett! Nem sok időre mentem vissza, de az maga volt a mennyország. Szeretek vele lenni és szeretem őt is. Már nem reszket minden egyes porcikám, amikor megcsókol, vagy megcsókolom. Egyszer-egyszer még rajta kapom magam azon, hogy mennyire görcsben van az egész testem.
Minden egyes percben jobban szeretem. (Ugye milyen nyálasan hangzik?)
Tori
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése