Nos, ma már két kőkemény napja vagyok párkapcsolatban. ( Te jó ég, tudjátok milyen furcsa ezt így leírni? ) Imádom. Egyszerűen már értem az összes szerelmespárt, amikor azt mondják, hogy mennyire hiányzik nekik a másik!
Még meg kell tanulnom, hogyan jussak időben haza, ha nála vagyok. De amúgy nagyon szeretek átjárni oda. De ennek ellenére azt is imádom, amikor ő jön át. Tegnap például meglepett. Nem nagyon dolog, de az apróságok esnek a legjobban néha. Úgy volt, hogy fél ötre ér ide. Én meg már szenvedtem, mint a kutya... de mivel dolga volt, ezért igyekeztem ezt tiszteletben tartani.
Unalmamban már elkezdtem egy animét nézni - megjegyzem azóta is azt nézem. Egyszer csak írt, hogy végzett... aztán, hogy kezd fázni... De nem vettem a lapot. Én naivan elhittem, hogy kinn van az utcán, ezért fázik. De nem! Ő akkor már a kapunkban állt és várt, hogy eresszem be.
Kirohantam és berohantam - pólóban voltam. Bejött és vigyorogva a nyakába borultam. Olyan kis aranyos volt.
Nos, akkor vissza az aggályokhoz. Az elsősszámú probléma: Matt nem étkezik normálisan és emiatt nagyon aggódom.
A második, nos ezt már nehéz úgy megfogalmazni, hogy ne égjen a pofám egész nap. Nooooos.... Öhm... nagyon szeretem őt. De Matt minimálisan, de tényleg minimálisan követelőző. Értem én, hogy nagyon szeret... de egy picit meglepett a mai kérésével. (12.22) NEM KELL ROSSZRA GONDOLNI, VILÁGOS?
Nem voltam hajlandó teljesíteni. Ott abban a pillanatban nagyon furán éreztem magam... és kicsit megijedtem... de hamar túlléptem a dolgon. Kicsit tartok, hogyan lesz a folytatás? A kapcsolatnak ezen részére, még nem vagyok felkészülve. Szivem szerint én már ott aludnék nála, mert bízom benne, hogy nem fog tenni semmit se. Tényleg bízom benne. És alapjáraton imádom, amit művel velem... De... le lettem sokkolva.
Tori&Shadow
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése