A hétvégémet alvásnélküliséggel, balhézással, sírással, tanulással és melózással töltöttem. Ma hajnali kettőkor írtam meg az egyik beadandómat és küldtem el egy másikkal együtt, mert épp nem aludtam, mert sírás után valahogy nem ment az alvás, így úgy döntöttem, hogy akkor legalább ennyivel könnyítek a helyzetemen.
Amúgy szombaton és vasárnap is dolgoztam. Alig volt valaki akire figyelnem kellett. Ezt megtoldva még a hatalmas mennyiségű alváshiánnyal, amivel már napok óta küszködöm... egyértelmű volt, hogy el fogok aludni. Meg is történt, de csak pár percre.
Mikor felkeltem rá is vettem magam, hogy tanuljak a vizsgámra, de egyáltalán nem haladok vele. Borzalmasan unalmas és ezért halogatom. Nem szeretem se a tantárgyat, sem a tanárt, ezért még a motiváció hiánya is fenn áll a helyzetemben. Ez pedig igazából bosszant. Mellesleg eddig túl vagyok már két vizsgámon, hátra van három. Hétfő, kedd, szerda. Igen, jól olvassátok, zsinórban egymás után.
A másik dolog, ami bosszant az osztályom. Komolyan mondom, ilyen életképtelen bagázst még életemben nem láttam. Sajnos már egyáltalán nem a nevetséges kategóriában vannak, addig egész jól elvoltam velük. Azonban most már egész egyszerűen képtelen vagyok egy légtérben lenni velük, mert irritál a determináltságuk. Sikerült majdnem elérniük, hogy megfejeljem a falat. Majdnem sikerült elérniük ezt.
Persze nem tettem meg, talán kissé idegesebben vertem a billentyűzetet, mint általában, de nem bántottam semmit se. Pedig lett volna miből válogatnom. Még az is megfordult a fejemben, hogy a falba verek egyet. Sosem éreztem még ilyen elemi haragot magamban. Viszonylag hamar - fél óra - megnyugodtam. Viszonylag hamar - még fél óra legalább - el is aludtam. Tehát olyan 3 órát ha aludtam, így nem csoda, hogy elaludtam a munkahelyemen.
Ennek ellenére, most hogy otthon ücsörgök - leszámítva az idegesítő hülye hangot, amit a nővérem hallgat - most egészen kellemesen érzem magam. Áztattam magam egy kád vízben, megmostam a hajam, ettem nutellát. Nem estem teljes letargiába, inkább érzem magam sértett királynőnek, mintsem szomorúnak.
Tori
Ú, és kivételesen zenét is csatolok, mert most van kedvem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése