Nos, ilyen gyorsan szerintem még egyszer sem hagytam el Kispestet, mint ma. Hirtelen elegem lett mindenből. Abból, hogy a nővérem hazaköltözik, hogy a "telefonom" használhatatlan, hogy Isaac egyáltalán létezik, hogy dolgoznom kéne, hogy a szüleim is rám szálltak, egészen egyszerűen mindenből elegem lett.
Épp étteremben ültünk és fejeztük be a kajánkat, mikor anya mondta, hogyha sikerül innen is elintéznem a dolgaimat, akkor jöhetek.
És sikerült. El sem hittem, de sikerült. Felpakoltam a buszra és jöhetett a kétórás buszozás. Zenét hallgattam, olvastam és megint csak zenét hallgattam. Néha Ophelia felhívott, vagy én őt, hogy hol járok. Jó volt, imádok utazni!
Mikor leszálltam nem volt senki sem a megállóba, így besétáltam a táborba. Természetesen kiderült, hogy sikeresen elkerültük egymást Boss-szal.
Mindegy.
Örülök, hogy itt vagyok. Azonban kissé kellemetlenül érzem magam. Konkrétan le sincs szarva a fejem Ophi részéről... de aahj, mindegy. Hagyjuk, nem érdekel... csak szar.. mindegy én jól fogom érezni magam.
A programok során majd jobb lesz, nem akarom, hogy elrontsa a kedvemet egy ilyen apró dolog.
Tori
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése