That party

Hi guys!

Olyan bulit csaptunk Hellával tegnap. Nem is biztos, hogy jó, hogy leírom, amit én tapasztaltam/éreztem/észrevettem. Jó ég!
Na nem baj.

Úgy indult, hogy még buli előtt bemegyek Rosemary-vel a volt sulinkba, de mivel ellepték a rokonai ezért nem mentünk. Mondjuk, annyira nem szomorkodtam, mivel tavaly sem volt egy nagy élmény, csak azért na! Az ifiket azért jó lett volna látni. Egyedül meg nem volt annyi motivációm, ezért volt egy kis - három óra, azt hittem beleőrülök - időm Hella bulijáig.

Közben mindenki irosgatta, hogy késni fog, meg ilyenek. Mondom jó!

Először Dan érkezett meg. Fájt a feje - asszem - és gyógyszert vett be és arra ivott, már amikor megérkezett. Jól indított a srác. Tök jól elvoltunk kinn az udvaron, miközben Babydoll megérkezett. Már akkor sejtettem az este kimenetelét: Dan a kezemből kikapva a kulcsot jelentette ki, hogy ő akarja beengedni.

Mellesleg nagyon örültem neki, hogy láttam, hiszen annyira régen láttam. Össze-vissza ölelgettük egymást. Aztán, miután megérkezett Rosemary is koccintottunk és már indult is az ivászat. Természetesen a fél üveg vodkám azonnal elfogyott... leginkább általam. Babydoll viszont minden alkalommal velem ivott. Aztán pedig Dan társaságába vonult vissza.

Egész este azt bámultam, hogy nevetgélnek és ölelgetik egymást. Igazából fájt. Mondhatni féltékeny voltam: azzal a sráccal én foglalkoztam minden egyes alkalommal, ha baja volt. Engem ölelgetett eddig. Erre most le se vagyok szarva. Hát jó!

Aztán, ahogy fogyott a pia és azzal párhuzamosan az én képességem az egyenesen járásra. Vicces volt. Megkezdődött az ölelgetős szint. Mindenkit össze-vissza ölelgettem, még Hella anyuját is, pedig beteg volt. Dant viszont nem voltam hajlandó megölelni, csak alig-alig.

Néha-néha odajött és megölelt, hogy nagyon szeret, meg imád engem, de minden egyes alkalommal, amikor visszakérdeztem, hogy tényleg már nem válaszolt. Állandóan csak Babydollal foglalkozott.

Na nem baj, Aztán pedig ott volt Marek. Marek eléggé kiütötte magát és kinn lófrált. És valamiért, amikor én kinn voltam sose akart kiengedni. És olyan érdekes megjegyzéseket tett. Úgy kellett bemenekülnöm... ahj. Kicsit féltem tőle.

Aztán eljött életem egy legironikusabb pillanata volt, mikor ÉN furakodtam át a népen, hogy beengedjem az exemet meg a barátnőjét. Komolyan mondom... De mellesleg tök kis ari voltam. Az az állat síszemüvegben és valami Lapföldes sapiba ordított, hogy hello, mire én becsuktam az ajtót, hogy bocs eltévedtetek. 

Aztán miután rájöttem, hogy egy ideig maradnak úgy döntöttem, hogy nincs elég alkohol a szervezetemben és egy felessel rásegítettem. Aztán elkezdtem beszélgetni a barátnőjével. Vicces, mi? Egész jó fejnek tűnt.

Aztán kimenekültem, mivel mindenki táncoltatni akart. Konkrétan ki-be járkáltam.

Rosemary meg kis aranyos. Szorongatta a sörét és kis aranyos barátian meg akarta simogatni a fejem, helyette levert nekem egy tockost.

És az elmaradhatatlan! A kihagyhatatlan esemény! A hiszti! Vicces volt... ja hogy nem. Marek és Hella között. És most Hellának van szerintem inkább igaza. Nem akarom, hogy nagy baj legyen belőle.

Pár óra alvással Babydoll mellett fekve 6-kor keltem. Nagyon rosszul aludtam.

Tori&Shadow