Hi guys!
Elvesztettem az időérzékemet... részlegesen.
Na a lényeg, hogy olyan"szép" kis szöveggel leptem meg a kis csapatot még.. hétfőn (?? ugye hétfő) este... hát a könnyeim csorogtak a gyönyörtől (erős gúny/irónia található az elhangzottakban)... igazából azoktól, amiket utána privátban írtak nekem, meg amit reagáltak rá facen, az sem épp mosolyfakasztó volt, de hogy őszinte legyek, tudhattam volna, hogy ez lesz.
Értem én, hogy most megsértettem őket. De leírtam, hogy nem ez volt a célom. De könyörgöm, még így se fogták fel, csak azt vették le, hogy én "sértegetem" őket, holott nem így van, csupán elmondtam a véleményem. De nem baj.
Megtettem azt, amit eddig senki se csinált, akinek valami baja volt. Erre mi a reakció: én vagyok a hülye és nekem nem lehet igazam. Hát jó, akkor, ami nem megy azt ne erőltessük. Én innentől egy szót nem fogok nyikkani. Egyiknek se...
Komolyan mondom... forgatom a szemem, ha nem látnátok!!
Mellesleg tiszta vicces: mindenki találkozni akar, hogy megbeszéljük a problémát meg ilyenek. Egyszer majdnem kicsúszott a számon, hogy de hát csak nekem van problémám, nektek minden oké... de végül nem voltam ilyen cuki.
Úgy érzem, hogy most utálnak..., hogy nagyon-nagyon utálnak, csak visszafogják magukat... de igazából, nem ráz meg annyira, mit gondoltam... hétfő este... nos borzalmasan telt az a pár óra, mire sikerült elaludnom.
Aztán másnap, mikor felébredtem és minden más volt, mint amikor elaludtam. Egyszerűen nem éreztem semmit. Aztán furcsa érzések jöttek: jó kedvem volt, de rossz is...
Aztán most úgy vagyok vele, hogy nem rázott meg. Még így is elvagyok, hogy többen hülyének néztek...
Tori
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése