1 hónap

Hi guys!

 Túl vagyok az összes írásbelimen, a francia meglepően nem volt annyira nehéz, mint én azt hittem. Szóval sokkal boldogabban jöttem ki a francia érettségimről, mint én azt elképzeltem előtte. Matt aranyos volt, mert elém jött és még sütit is kaptam. Utána hozzám mentünk. Nagyon nem történt semmi említésre méltó. Kettő körül ő lelécelt, mert dolga volt és utána meg nem is tudom már mit csináltam.
  A napok nagyon gyorsan mennek a szóbelik egyre közelednek én meg úgy érzem, hogy semmit sem tudok, pedig elkezdtem már tanulni. Nagyon félek a megtekintés napjától, mert akkor tudom meg mennyire rontottam el mindent.
  Mostanában azt vettem észre, hogy sokkal zárkózottabb vagyok. Nem szeretek elmászkálni sehova, állandóan aludhatnékom van és a körülöttem lévők egyre többször húznak fel. De mégis hogy lehet az ilyet közölni? Bocs, de idegesítesz, befognád? Ez nem így megy.  Mindegy.
  Lényeg a lényeg, hogy kiszámoltam. Egy hónap múlva vége az ÖSSZES gimnáziumos szarnak. Ez mit jelent? Azt, hogy nincs több osztálytárs, nincs több osztályvita, nem fogom őket soha többet látni. Egy kezemen meg tudom számolni, hogy kikkel fogom tartani a kapcsolatot. Egyáltalán nem sajnálom, hogy vége.
  Az igazat megvallva, még a banketthez sincs kedvem. Ha elmegyek, akkor csak azért fogok elmenni, mert ki van már fizetve, ráadásul kaja is van. Ez jövő hónap 19-én lesz. Egy hónap és tovább léphetek ezen a 4 éves kínzáson. Nem látok rá sok esélyt és nem hiszem, hogy valaha vissza fogom sírni. Borzalmas volt ez a négy év.

Tori