Write...

Hi guys!

  Mosolyogva bújtam hozzá, szorítottam, ahogy csak bírtam. Nem akartam elengedni soha, egy percre se. Úgy szorongattam, mintha valami elveszett kincset találtam volna. Nagyjából két hónapja láttam utoljára, azóta csak facebookon beszéltünk, ott se sokat, mert többnyire csak veszekedtünk. 
 Azt hittem örökre megutál, de visszajött. Itt áll és engem ölel, nekem suttogja, hogy sose megy el. Örülnöm kéne, de valami mégis hátráltat. 
- Nem vagy fáradt? - kérdeztem halkan, miközben lassan elhúzódtam tőle. Rám mosolygott, s halványan bólintott.
  Nagy nehezen eleresztettem és a kezét fogva húztam fel a lépcsőn. Lassan a szobámba vezettem és az ágy felé intettem.
- Feküdj le, én letusolok - suttogtam, mire elmosolyodott, majd még egyszer megöleltem és elmentem tusolni.
  Abban reménykedtem, hogy mire kimegyek még ott lesz és nem csak álmodom, hogy tényleg ott van. Az ágyamban aludt és közben halkan szuszogott. Nevetni támadt kedvem. Lassan befeküdtem az ágyamba és mosolyogva hunytam le a szemem. Remélve, hogy reggel még ott lesz.

Tori