Először csak azt hittem, hogy viccel, de arca
komor, szomorú és aggodalmas maradt még sok idő elteltével is, szóval biztos nem
viccelt. Rémültem felpattantam, lerántottam magamról a takarót és
kétségbeesetten a fürdőbe akartam rohanni.
- Sakura-chan, jobb lenne, ha most nem ugrálnál – jegyezte meg Naruto, miközben utánam nyúlt. Kikerültem az érintését, azonban Sasuket, már nem tudtam. Mellkasának csapódtam és épp eltaszítottam volna magamtól, mikor karjait a derekam köré zárta, hogy ne szabaduljak. Na nem!
- Sakura-chan, jobb lenne, ha most nem ugrálnál – jegyezte meg Naruto, miközben utánam nyúlt. Kikerültem az érintését, azonban Sasuket, már nem tudtam. Mellkasának csapódtam és épp eltaszítottam volna magamtól, mikor karjait a derekam köré zárta, hogy ne szabaduljak. Na nem!
Lendítettem a kezem, mire Sasuke eleresztett,
lendült a jobb lábam, mire hátrébb kellett lépnie, ha ki akarta kerülni a
támadásomat. A fényviszonyok pont jók voltak ahhoz, hogy az ablaküveg tükör
legyen. Az ablakomhoz rohantam és két centis közelségből láttam, hogy valóban
elveszítettem azt amiért életem nagy részében küzdöttem. Hirtelen minden erőm
elhagyott. Egy pillanatra mintha még a világ is elcsendesült volna és velem
együtt gyászolta volna a veszteségemet.
Egy mozdulattal betörtem az ablakomat.
- MIÓTA? – ordítottam, miközben vádlón Sasuke felé fordultam. Egész napokat töltött velem, de mégsem szólt egy szót sem. Ino is itt volt, de ő biztos nem vette észre, alig vette le a szemét Sasuke-ről, rám nem nagyon figyelt.
- Mióta visszajöttünk, amikor beadtam az ellenszert már nem volt a homlokodon. Biztos voltam benne, hogy a méreg miatt van. – felelte. Ez nem lehet igaz.
- MIÓTA? – ordítottam, miközben vádlón Sasuke felé fordultam. Egész napokat töltött velem, de mégsem szólt egy szót sem. Ino is itt volt, de ő biztos nem vette észre, alig vette le a szemét Sasuke-ről, rám nem nagyon figyelt.
- Mióta visszajöttünk, amikor beadtam az ellenszert már nem volt a homlokodon. Biztos voltam benne, hogy a méreg miatt van. – felelte. Ez nem lehet igaz.
Tomboltam belül, amit még a kezemből kiálló
üvegdarabkák sem feledtettek el velem. Ezt tette velem Karin! Elvett tőlem
mindent és most már tényleg értéktelen vagyok. Végignéztem magamon: vércseppes
melegítőgatya és véres felső. Legalább van rajtam ruha.
- Naruto, menj a Hokage irodájába és kérlek tájékoztasd az állapotomról. El kell mennem Hinatához. Az irodában találkozunk – mondtam végül remegő hanggal. Nem fogom ezt sokáig bírni. Minden porcikám reszketett és kétségbeesetten forgolódtam.
- Naruto, menj a Hokage irodájába és kérlek tájékoztasd az állapotomról. El kell mennem Hinatához. Az irodában találkozunk – mondtam végül remegő hanggal. Nem fogom ezt sokáig bírni. Minden porcikám reszketett és kétségbeesetten forgolódtam.
Már
felvettem a cipőmet és lekocogtam a lépcsőkön, amikor meghallottam Narutót.
- Te idióta, ne hagyd magára, bármi történhet vele!
- Te idióta, ne hagyd magára, bármi történhet vele!
Tori
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése