Hi guys!
Már a reggelem furcsán indult. Felkeltem és lámpát kapcsoltam magamnak, mert tudtam, hogy anya is nemsokára felkel. Öltözködés közben apa is hazaért, mivel kivételesen éjszaka kellett dolgoznia. Ráadásul a nővérem sem volt otthon, épp úton van Japánba. Igen, Japánba!
Szóval ilyen még sose történt. Furcsa volt nagyon. Ezektől a tényezőktől eltekintve igen megszokott reggelem volt: kapkodós készülődés és jaj késésben vagyok indulás. A négyes metrón voltam már, a végállomásnál jártunk, amikor a megálló felénél hirtelen - értsd: satufék - megálltunk. Értetlenül pislogtam körbe. Többen elestek, a szerencsésebbek - köztük én - csak megbillentek. Ezután elindult, majd két-három méter megtétele után megint fékezett. Ezután végig ezt csinálta és így értünk be a végállomásra. A dologban csak az nem tetszett, hogy ugye a négyes metróban nincs vezető. Ez engem eléggé kétségbeejt, de nincs mit tenni.
Végül a szokásosnál később ugyan, de sikerült beérnem. Leültem piszmogtam egy kicsit és amikor felnéztem megpillantottam a fő-főnökömet leballagni a lépcsőn.( Nem kedvelem őt) Ráadásul egyedül voltam, tehát nekem kellett elszórakoztatnom az öreget, amíg meg nem érkezett a főnököm. Szerencsére a járőr hamar meglátogatott, szóval jól jártam, de azért frusztrált a férfi jelenléte.
A főnököm természetesen produkált egy fél órás késést, szóval jó sokat kellett beszélgetnem. Miután megjött már sokkal jobb kedvem volt. Francia házit írtam meg, beszélgettem a járőrrel. Aztán a főnökömmel is. Ma nagyon vicces kedvében volt. Mindenáron bele akart kötni valamibe. A végén már abba kötött bele, hogy miért telefonozok. (Halkan megjegyzem, hogy csak a kezemben volt)
Végezetül pedig: jelenleg ablakmosók lengik körbe a munkahelyemet és mossák az ablakokat. Már tegnap is itt voltak. Nagyon kis kedvesek. Bejött az egyik megkérdezni kérek-e valamit a CBA-ból. Mondtam, hogy hozzanak már nekem egy kávét, mert rám fér. Mondta, hogy okés, majd hozza. Erre nem egy mekis kávéval jött vissza. Persze nem engedte, hogy fizessek. Szóval kaptam egy ingyen kávét!
Már csak a telefonomba való SIM kártyának kell megérkeznie és akkor teljes a boldogságom... de eddig nagyon nem akar megjönni. Eredetileg tegnap kellett volna kiszállítani, csak nem voltam otthon, ezért át kellett irányítani ide, a munkahelyemre. De tegnap ilyenkor már javában nálam lett volna... most meg nem jön. Nem telefonálnak. Semmi. Kicsit aggódom, mert már szombat óta nem tudom használni az én kis Huawei P9-emet.
Tori
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése