Nos, nem sok minden történt, mióta írtam. Illetve de: ma írtam egy matek kisérettségit - őszinte hálám és minden hálám azé az emberé, aki kitalálta, hogy ez nekem kell és jó lesz nekem korán kelni SZOMBATON!.
Amúgy nem volt vészes. Nagyjából hét órára értem oda és egy csomót kellett várnom... mindenki rágörcsölt erre az egészre és emiatt én is izgulni kezdtem. Mindenki mondta a saját hülyeségét, hogy mennyire ki van, meg ilyenek. Könyörgöm ez csak egy kisérettségi. ha erre ennyire rástresszelsz, akkor mi lesz éles helyzetben?
Hú de nem volt jó hallgatni, ahogy egymást stresszelik. BAH!
Aztán megkaptuk a terembeosztást, lecsüccsentem egy padba és "türelmetlenül" vártam, hogy megkaphassam a feladatlapot. Viszonylag egyszerűnek tűnt, és nem tudom hogy ez jót jelent vagy sem... kicsit aggódom emiatt.
Egy órával a hivatalos végzés előtt én már unatkoztam abban az unalmasan egyszínű zöld padban. Gondolkodtam, hogy beadom, de végül inkább vártam vele, mivel az első diákot a felügyelő tanár mondhatni lebaszta. Meg amúgy is várnom kellett volna.. szóval várakoztam... aztán beadtam, majd lenn vártam meg.
Hazaértem és nem is tudom mit csináltam... ettem talán, aztán megkérkeztek anyuék Benivel - macska. Elmentünk vásárolni, meg a Zila kávéházba. Aztán rohantam angolórára... most meg mondhatni unatkozom.
Tori
Egy órával a hivatalos végzés előtt én már unatkoztam abban az unalmasan egyszínű zöld padban. Gondolkodtam, hogy beadom, de végül inkább vártam vele, mivel az első diákot a felügyelő tanár mondhatni lebaszta. Meg amúgy is várnom kellett volna.. szóval várakoztam... aztán beadtam, majd lenn vártam meg.
Hazaértem és nem is tudom mit csináltam... ettem talán, aztán megkérkeztek anyuék Benivel - macska. Elmentünk vásárolni, meg a Zila kávéházba. Aztán rohantam angolórára... most meg mondhatni unatkozom.
Tori
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése