Írógépezet

Hi guys!

Csak egy megjegyzés: itt Isaac és Lia nem egyezik meg a blogban élőkkel.

A percek gyorsan teltek. Isaac nem jelent meg. Lia már a kezét tördelte.
- June! - ordította el magát dühében. A nő vigyorogva jelent meg. Lia fenyegetően lépett elé:
- Mit műveltél? Isaac eltűnt! - sziszegte dühösen. 

- Megnyertem. Enyém lett... - vigyorgott elégedetten. - Te pedig futhatsz be az útvesztőbe, mint Serena. Gyerünk, kedves iker - gúnyolódott, miközben Isaac ingének gombjával játszadozott.
- Miért van rajtad az inge? Miért CSAK az van rajtad? - akadt ki teljesen a lány. 

  - Megunt téged. Átváltott egy sokkal jobbra. Nem tudom feltűnt, de mostanában kissé gorombább volt veled... lehet megunta, hogy egy ilyen... Nos mindegy... - nézett végig rajta undorodva. Lia hatalmas pofont kevert le a lánynak, aki teljesen ugyanúgy nézett ki, mint ő. Kivéve azt az egy szépségpöttyöt.
- Takarodj innen! - sziszegte. June arcához kapott és hangosan felordított. Lia meglepődött. 

  Azonban a dolgok hamar tisztázódtak. Isaac szinte berontott a házba.
- Mi van? - kérdezte kissé ijedten. June lecsúszott a földre és zokogni kezdett.
- Megfenyegetett! - sírta. Lia keze ökölbe rándult és kiviharzott a házból. Erősen nekiment Isaac vállának és a kilátóig meg sem állt. 

  Alby mellett elmenve "kölcsönkérte" kését. Szegény fiú észre se vette, hogy kikapta a tokból. Felmászott a kilátóba, ahol tömérdeknyi kő volt felhalmozva.
- Ide ugyan nem jöttök fel - morogta, miközben ráült a csapóajtóra, hogy még nehezebb dolguk legyen a fiúknak. 

  Csak két órával később tűnt fel Alby-nek, hogy hiányzik a kése, ugyanis mindenkit ráállítottak.
- Alby! - ordított át az egész mezőn át Isaac.
- Mi van? - ordított vissza. Lia szeme felpattant és lassan felült. Kezdődik.
- Hol van Lia?
- Veled kéne lennie... - mondta. Lia kis híján elnevette magát. - Nagyszerű! Fiúk Liát is keressétek! - ordította el magát. Több rosszindulatú morgás volt a válasz. 

  - De hiszen ő fenn van a kilátóban... pár órája mászott - fecsegte Chuck, aki futás közben magyarázott. Lefékezett a kilátó előtt.
- Lia fenn vagy? - kiáltott fel a fiú. A lány válasza a gyönyörű középső ujja volt. - Fenn van - ordított a többi fiúnak. 

  Hamar mindenki odagyúlt. Aztán jött a mókás rész, amikor megpróbáltak feljutni.
- Lia, ha nem jössz le, felmegyünk érted! - fenyegette Alby.
- Ha megpróbáltok feljönni dobálni kezdek... - válaszolt. Nem hittek neki. Gally lendületesen indult meg a kilátó felé. Már repült is az első kő, amit hangos káromkodás követett. De persze a fiúk makacsak voltak, csak azért is próbálkoztak. Lia pedig jókedvűen dobálta a köveket, amíg el nem fogyott.

  - Lia... én vagyok Isaac. Felmegyek, oké? - Lia, kiegyenesedett, s már helyet is foglalt a csapóajtón. A fiú egyszer sem adta jelét annak, hogy ott lenne. Hogy fel akarna jutni.
- Maradj csak lenn... June-nal sokkal jobban ellennél - morogta orra alatt. Érezte, hogy Isaac nekifeszül az ajtónak.
- Lia! - szólt rá idegesen.