17. fejezet :)

17. fejezet

Egy poros szobában áll. Látszik, hogy a lakója már hónapok óta nem járt ott. Se Sakura, se Tsunade. Egyszer sem jutott eszébe ez a kis lakás.

Végig húzza az ujját a polcokon. Majd leporolja a kezét. Az ágy, a szekrények, teljesen üresek, kivéve néhányat. Abban is felesleges cuccok vannak. Kivéve az egyik, abban van egy nagy fekete bőrönd. Leguggol, és a csatokat felpattintja. A bőrönd nehezen nyílik. Kivesz néhány fegyvert, olyanokat, amit néhány ember még nem is ismer, olyanok, amiket a lánynak magának terveztek. Köztük egy pisztoly is. Kiveszi a helyéről és felcsatolja a hátához. Sokáig réved a fegyvereire, aztán hátranyúl és visszadobja a szekrénybe a pisztolyt.

- Amíg nem fordul, ilyenre a helyzet nem kell. – suttogja magának. Leül az ágyára, milliónyi porszemcse száll a magasba. Aztán feláll és becsukja a szekrényajtót, majd kimegy a konyhába. Kinyitja az ablakot. A kabátját lerakja a székre. A hasa hangosan követeli az ételt.

   Gyorsan leszalad a boltba. Vesz magának egy adag tésztát, elkezd főzni. Közben a TV-t hallgatja. Az egyik hírre megakad a keze. „ Egy bérgyilkost adtak át egy iskolánál, a hírhedt bérgyilkost egy átlagosnak mondható 16 éves tinédzser fogta el. A nő kilétéről nem tudunk semmit. Viszont egy amatőr fotónk az van.” – mondja a kimérten a bemondónő.

- Mi a franc? Ki a franc tette ezt? – mondja, dühösen majd rácsap az asztalra. A telefonja rezzen meg erre. Sakura utána kap.

- Sakura, mi a frász történt? – szól bele dühösen Tsunade. – Mi az, hogy ismeretlen beküldő, mi az, hogy amatőr fotó, amin Guren szerepel.

- Nem tudom, hogy mi történt – válaszol nyugodt hangon.

- Rendben – mondja gondterhelt hangon. – Szia.

- Szia – nyomja ki a telefont, majd leveszi a levest a tűzről. Kiönti egy tányérba. Szerez egy pálcikát és lassú falatozásba kezd. Elégedetten mosogat el, majd zárja be az ajtót és hagyja ott otthonát. Elindul a pláza felé. Útközben megtekinti a többi üzletet is, de nem lát semmit érdekeset.  Belép a pláza kapuján. Vesz magának néhány, a bulira tökéletes ruhát. Egy pánt nélküli kék flitterrel szegélyezett felső. Egy szép kék fülbevalót, és egy nyakláncot, amelyen egy szép ezüstösen csillogó kulcs van. Azután hazaindult.

  Az ajtóknál kicsit habozott, de végül a sajátjába megy be. Benyitott a szobájába, lerakta szatyrokat és az ágyára sandított. Sasuke az igazak álmát aludta. Levette a csizmáját és gyorsan elpakolt. Hirtelen fáradtság kerítette a hatalmába. Gondolkodás nélkül feküdt el az ágyán. A fiú még helyet is adott neki. Sakura kényelmesen elhelyezkedett, de mikor rájött, hogy mégis mi történt, akkor már késő volt: a fiú jéghideg karja zárta el előle a menekülési útvonalat. A „fogoly” hiába csípte, rúgta, ütötte ahol érte, nem sikerült kiszabadulnia. Mikor beletörődött a sorsába kicsit ficánkolt és kényelmesen elhelyezkedett. Végül kellemetlenül felsóhajt. Lecsukja nehéz pilláit és az álmok birodalmába kerül. A békés birodalomból hamar átkerül egy másik helyre. A rémségek birodalmába, Guren arca egyre többször villan be, az apjáé és Tsunadeé is.

    Arra ébred, hogy kicsordul egy könnycsepp a szeméből. Végig folyik az arcán, majd a lepedőre hull és beszívja. Majd telefoncsörgés, a mögötte lévő mozdul meg. Felveszi a telefont, kitűnően hallani Orochimaru rekedtes hangját. Így azt is, hogy miről beszélnek. Sakura ledöbbenve hallgatja Sasuke és Orochimaru párbeszédét, Sasuke végtelenül pimasz. Az adatokat sorban kapja és jegyzi meg. Mikor, hol, miért találkoznak. Boldogan nyitja ki a szemét, de Sasuke jéghideg tekintetével találkozik szembe. Sakura elfordul. Egészen a falig araszol. Így helyet adva Sasukenak. Sasuke lefekszik mellé és a lány felé fordul. Átkarolja a vékonyka lányt és magához húzza, egészen közel.

- Mit hallottál? – súgja a lány fülébe. Sakura meg se rezzen. Agya lázasan kattog, igazat mondjon, vagy hazudjon? Végül a hallgatás mellett dönt. A másik viszont nem tűri az ilyesmit. – Mit hallottál? – sziszegi ellentmondást nem tűrően.

- Hiába sziszegsz, te kígyó, nem érsz el vele semmit – suttogja halkan Sakura.

- Szóval most haragszol? – kérdezi halkan Sasuke. Még közelebb húzza a lányt. Testük egymásnak simul. Sakura megfogja a fiú kezét és felemeli, közben ő kibújik az öleléséből. Visszagurul a falhoz és pihenésre csukja le szemeit, de Sasuke nem hagyja.

- Mi lenne, ha békén hagynál? – kérdezi ingerülten.

- Ameddig nem válaszolsz, addig nem – válaszol Sasuke. Sakura sóhajt egyet, majd ülésbe tornázza magát. Feláll az ágyon, átlépi Sasukét. Halkan huppan a földön. Gyorsan átveszi a ruháját melegítőre és kimegy a konyhába. Csinál magának egy adag kávét és lassan szürcsölgeti. Hagyja, hogy a kávé hatni kezdjen. Majd elindul visszafelé, de megtorpan, Hinata ajtaja előtt. Bekopog.

- Gyere! – kiálltja a lány. Sakura kinyitja az ajtót és belép.

- Szia, Hinata. – mosolyodik el a lány. Hinata olyan sebességgel pattan fel és öleli át a lányt, amit még Sakura se képzelt soha.

- Hogy tudtál így eltűnni, te jó ég! – mondja, miközben elengedi őt.

- Hát, ez hosszú! De, inkább hagyjuk is. Oké?

- Oksa, de csak ha segítesz kiválasztani, hogy mit vegyek fel.

- Oh, milyen cseles vagy! Jó, ezt mondjuk könnyű megtenni. Most vagy később?

- Hát nem tudom, szerintem később. De elmehetnénk valahova. Mc Donald’s?

- Jó, úgyis rég voltam ott, akkor gyorsan átöltözöm – mutat Sakura a ruhájára. Hinata bólint.

    Sakura gyorsan átöltözik, persze nem Sasuke előtt, szigorúan bezárkózva a fürdőszobába. Felvesz egy fekete csőnadrágot, egy egyszerű pólót. Majd egy csizmát és egy táskát. Bekopog a szomszédja ajtaján mire Hinata rögtön ajtót nyitott. Mosolyogva, beszélgetve mennek el. Nem is érzik a tél hidegét.

- Te mit kérsz?

- Őőő, hát, legyen egy sajtburger menü és egy jeges kávé. Ennyi – mondja mosolyogva.

- rendben, 1000 yen lesz – mondja unottan a kiszolgáló. Néhány percre eltűnik, majd megérkezik a kajával és odaadja Hinatának egy tálcán.

- Önnek mit adhatok? – kérdezi ugyanaz az ember Sakurától.

- Sajtburger menü, egy McFlurry – mondja ugyanolyan mogorván, mint a kiszolgáló.

- 950 yen lesz – motyogja, Sakura kiszórja a pénzt, majd a tálcával eltűnik.

   Hinatával szemben leülve.

- Ezek mindig olyan mogorvák – jelenti ki Sakura.

- Igen, sajnos csak ennél a hatszemélyes asztalnál volt hely.

- Kibírom – mondom mosolyogva. Sakura rápillant az ételére és lassan enni kezdi. Közben Hinata elég feltűnően smsezik valakivel. Közben a lányok mögött felállnak. Hinata int, hogy oda. De egy másik csapat is megindul az asztal felé. Hinata lekászálódik, közben Sakura megragadja a táskáját és áthajítja az asztalokon. Egyenesen az asztalra. Közben Hinata is megérkezik, gúnyos mosollyal az arcán foglal helyet. A többi lány hisztisen levonul mellettük, néhány nem túl kedves megjegyzéssel, hogy ők is hallják.

- Gratulálok, Sakura, igazi célba dobó vagy. – neveti el magát a lány.

- Köszönöm, mindig is érdekelt ez a sportág – jelenti ki nevetve.

- HINATA!! – kiáltja valaki. Sakura szeme elkerekedik, tipikus ’ ki ez a vadbarom’ nézés. Hinata feje rák vörös lesz, és lejjebb csúszik a széken. Sakura megpillant egy szőke fejet és ő is lejjebb csúszik, de már késő. Naruto észrevette őket. – Szia, drága. – ül le Hinata mellé. Sakura mellé pedig Sasuke. – Nééézd, kirángattam! – mutat Sasukéra közben Hinatának magyaráz. Hinata lelkesen bólogat. Közben igyekszik nem feltűnően enni. Sikerül. Közben Sakura dermedten ül, igyekszik nem feszült lenni, na, neki nem sikerült. Majd egyszer csak elege lesz és feláll.

- Bocs, kimegyek a mosdóba – hazudja. Sasuke kiengedi. Egyenes kimegy, a hátán érzi a fiú pillantását, de nem zavartatja magát. Nincs kedve ehhez. Gyorsan ír egy SMS-t Hinatának: Bocsi, de nem bírom Sasuke jelenlétét. Hazamegyek, bocsi, nagyon sajnálom…

   A válasz rögtön jön rá: Semmi baj, megértelek, a kajádat pedig Naruto már elintézte. Sakura mosolyogva hagyja el az épületet.

Miért mentél el??!! Hiányzol Hinatának!! Érkezik az üzenete Narutótól. Sakura némi töprengés után egy rövid SMS-t ír a fiúnak: Inkább hagyjuk, túl hosszú. Naruto rögtön reagál, a tőle megszokott hülyeséggel: Én ráérek.  Nem te lennél Naruto – mosolyodik el a rózsaszín, majd ismét visszaír a fiúnak: Én nem. Írja, ezután nem igazán ír neki se Naruto se senki más.

  Végül tíz perc múlva érkezik egy új üzi: Értem én, hogy egyedül szeretnél lenni. Sakura elmosolyodik, majd felszáll a buszmegállóban várakozó buszra.

   A busz éppen indulna, amikor megpillantja Narutót és Sasukét. A szöszi vadul integet, de hogy kinek az nem tudni. Sakura gondolt egyet és szép gyerekesen kinyújtja a nyelvét a fiúkra. Naruto reakciója eléggé kiszámítható volt: dühösen ugrált. Sasuke pedig csak felvonta az egyik szemöldökét, úgy nézte tovább a lányt.

- Szia – teszi valaki a lány vállára a kezét.

- Szia, Hinata. Tényleg sajnálom, hogy otthagytalak – mondja végül, mikor rájön, hogy ki is az. – Csak hát tudod…

- Nem kell elmondanod. Csak ha akarod.

- Tudod, nem vagyok túl jó kapcsolatban Sasukével… hallottad a híreket?

- Milyen híreket? A bérgyilkosra gondolsz? Arról hallottam, miért?

- Mert, én fogtam el, és itt volt az iskolánál.

- Miiii? – kiállt, fel Hinata döbbenten, de rögtön a szájára tapasztja a kezét.

- Sss… még meghallják – mondja Sakura. Majd int a barátnőjének, hogy üljenek le.

- Mire visszaérünk, addigra talán már készülődnünk kell. Talán – vált témát Hinata. – Te, mi lenne, ha befestenénk a hajad? – mondja hirtelen lelkesedéssel a lila hajú.

- Ehh, nem, jó ez így. De a tiedet is be lehet, nem csak az enyémet – mondja Sakura, mire Hinata az ujjai közé fogja az egyiket és azt nézi.

- Rendben – mondja, majd leszállnak. – Feketét, nem?

- De az jó lenne.

- Oks – mondja, majd bemennek az egyik nagyobb boltba és vesznek maguknak festéket.

   A fodrászt hamar megtalálják. A nő igazán kedvesnek és fiatalnak tűnik.

- Sziasztok.

- Hello – mondják egyszerre az érkezők. – Tudna nekem tincseket festeni?

- Persze, van festéketek?

- Igen – mondja Hinata, majd felmutatja a dobozt. A fodrász leülteti Hianatát az egyik hajmosó elé, és elkezdi mosni a haját. Miután kész lett ezzel elkezdi festeni a haját a vendégnek. Gyorsan és hibátlanul dolgozik. Mikor kész lett a festéssel megszárított a haját, és hajvasalóval, kiegyenesítette. Utána egy kicsit fésűvel eligazgatta és kész is lett Hinata új haja. 

- Rendben, kész vagy – mondja kedvesen.

- Oh, köszönöm, kérhetek egy névjegykártyát, Akire – mondja Hinata boldog mosollyal az arcán, amikor elolvassa a névtábláról a lány nevét.

- Persze – mondja majd egy kis papírt ad át, amin rajta van a telefonszám, a cím, és egy kis olló és fésű képe.

- Köszönöm!

- Nincs mit. Gyertek máskor is. Sziasztok – int Akire, majd a lányok is intenek és kimennek.

   Hinata és Sakura gyorsan hazamennek, és a szobájukba sietnek, ugyanis mindjárt kell menniük, berendezni a közös helységet. Sakura gyorsan felköti a haját, hogy pakolás közben ne lógjon a szemébe. Majd szinte egyszerre lépnek ki az ajtón Hinatával. Együtt elindulnak a berendezésre váró szoba irányába, közben beszélgetnek.

   A berendezéssel hamar megvannak, de már csak fél órájuk maradt az elkészüléshez, így mindenki a szobájába siet. Sakura gyorsan belebújik a ruhájába. Amit vett magának, és egy normál sminket dob magára.

     Mikor ezzel végez, átmegy Hinata szobájába, és karöltve indulnak a közös helyiség felé, ahol már most óriási a ricsaj.