2012. április 7., szombat

18. fejezet


18. fejezet

  Tűrhető meleg van a szobában. A bútorok mind a falhoz tolták így egy elég nagy helyük van. A piás szekrényt ismét felnyitották.
  A bárpultnál egy ismeretlen ember állt, éppen valami rágcsálnivalót szórt ki egy tálba. A két lány magabiztos léptekkel indulnak a szőke copfba kötött hajú szőkéhez. Fél szemét a haja eltakarta. Kérnek maguknak egy-egy italt, majd azt lehajtva indulnak a táncparkett felé. Megkeresik az osztálytársaikat, majd ők is rázni kezdik magukat. Mindenki hihetetlenül jól érzi magát.
  Észre se veszik, hogy a fiúk is körülöttük állnak. Nem zavartatják magukat. Fel se tűnik nekik, hogy szalad az idő.
  Amikor a zene lelassul, Sakura a pulthoz nyomul és kér magának még egy italt. Amíg várakozik felül az egyik bárszékre.
- Parancsolj, szeretnél még valamit? – kérdezi, Sakurára villant egy tíz pontos mosolyt.
- Nem köszi – mosolyog vissza Sakura, majd kiissza a pohár tartalmát és otthagyja a fiút. Megkeresi Hinatát, majd ismét táncolni kezdenek. Az idő gyorsan telik, a tömeg egyre nagyobb lesz. Mindenki jól érzi magát.
   Hirtelen egy csapásra Sakura ledermedt, a falon lógó órára pillant, majd Hinata felé fordul:
- Hinata, mindjárt éjfél – kiabálja túl a zenét.
- Juj, igazad van. Tényleg mindjárt itt az újév! – válaszol Hinata. Majd utat tör magának, és a bárpult felé igyekszik.
- Szia, Dei. Kéne az a mikrofon – mutat Hinata a fiú mögött lévő tárgyra.
- Szia, mondták, hogy jó a csajnak a haja, meg maga a csaj is, de hogy ennyire – mondja csábos mosollyal.
- Kössz… de foglalt vagyok, ne feszíts – rázta le, a fiút, aki csak csalódottan ciccentett. – Bocsesz.
- Semmi, már megszoktam – mosolyog tovább, majd a kezébe nyomta a mikrofont. – Parancsolj.
- Amúgy te melyik iskolába jársz? – kérdezi Sakura, mikor rájött, hogy őt még életében nem látta.
- Az, most nem lényeg cicám – vágja rá kapásból Deidara. – Hinata, beszélhetsz.
- Köszi – mosolyog a fiúra, majd a szájához emeli a mikrofont. – Sziasztok! Én Hinata vagyok, aki a partyt szervezte. Mint tudjátok mindjárt újév, pontosan… tizenkettő perc múlva, tehát megkérnék mindenkit, hogy keressen magának egy poharat, hogy tudjunk koccintani – mondja Hinata. Mindenki egyetértően kurjongat.
  Hinata a mikrofonra teszi a kezét, majd Deidara felé fordul:
- Adnál nekem és Sakurának egy pohár pezsgőt.
- Persze – mondja mosolyogva. Közben Sakura felül a másik székre. Deidara lerakta a két poharat, gyorsan teletöltötte, és a két lány felé tolta. A két lány elvette és egymásra mosolyogtak.
- Gyorsan, gyorsan, kinek nincs még pohara – szól bele ismét a mikrofonba.
  Közben Deidara feltűnően forgolódik, mintha keresne valakit a tömegben. Az ajtón belépett egy kiscsoport, mire Deidara int nekik, ők meg elindulnak.
- Már csak két perc.
  Sakura végig méri a csoportot, majd elkapja a tekintetét, mert az egyik őt figyeli. Hinatára néz, aki épp elkezd visszaszámlálni.
- Tíz, kilenc, nyolc, hét, hat, öt… négy, három, kettő… EGY! BOLDOG ÚJÉVET! – kiabálják sokan. Mindenki boldogan kurjongat, Sakura megemeli a poharát, majd megissza. Utána Hinata felé fordul. Szorosan átöleli a lányt, aki ugyanígy cselekszik.
- Boldog Újévet! – suttogja a barátnőjének a fülébe.
- Neked is! – súgja, majd elengedik egymást. Az üres pohárral a kezükben beszélgetnek, majd szinte egyszerre, fordulnak a fiú felé, aki elvben ott áll a pult mögött.
- Kérek, még egy pohárral – mondja Hinata.
- Én is! – szólal meg Sakura. – Hol van, Deidara? – kérdezi meghökkenten a rózsaszín. Ugyanis Deidara eltűnt, helyette az a kis csoport áll a helyén. A vörös hajú fiú, aki az előbb Sakurát nézte, ott volt, ő reagált először.
- Persze – mondja csábos mosollyal. Majd gyors és ügyes mozdulattal töltötte meg a poharakat. – Parancsoljanak hölgyeim!
- Hova lett Deidara? – bukik ki Hinata szájából a kérdés.
- Háát, na, látod ez egy nagyon jó kérdés. Szerintem valahol, arra lehet – mutat a nagy tömeg felé a fiú.
- Óóó, értem.
- Szuper, Hinata, szerintem én megyek aludni… eléggé fáradt vagyok – mondja a lánynak, majd leszáll a székről.
- Várj, megadod a számod? – szólal meg a vörös.
- Mi a neved?
- Sasori – mondja a fiú, Sakura elgondolkodik, rájön, hogy hol hallotta már ezt a nevet.
- Bocsi, de nem – mondja, majd kimegy a szobából. Elindul a szobája felé.
  Nagy nehezen bejut a szobájába, ugyanis a kulcsa elbújt a zsebében. Leveszi a cipőjét és bemegy a fürdőbe. Valamiért bezárja az ajtót. Ledobálja a ruháit, felköti a haját és beáll a zuhany alá. Gyorsan végez, felveszi a pizsamáját és lefekszik. Néhány perc múlva egy koppanás és egy kis sistergés.
  Sakura fáradtan az ajtóhoz lépdel és felveszi a földről a levelet. Leül a földre és elolvassa a boríték tartalmát. Azonnal felismeri Tsunade írását.
Sakura!
A többi diák márciusban vizsgáznak, te és Sasuke akkor mentek küldetésre. Jegyezd meg jól! Holnap reggel mindent megbeszélünk.
Tsunade
  A lány bólint, majd összetépi a levelet és kidobja. Leoltja a lámpát és nyugovóra tér. Szeme hamar leragad. Álmosan ásít egyet és elalszik.

5 megjegyzés: