15. fejezet

15. fejezet

Az ébredés szörnyű volt, teste mintha több tonnát nyomna. Nem tud felkelni. De a szemét azt lassan nyitja ki. Arra számított, hogy rögtön visszacsukja, de nem. Az égen a fényes napkorong helyett szürke felhők gyülekeznek.
Bágyadtan dörzsölte meg a szemét. Közben ülésbe tornázta magát. Ásít egy nagyot, és kinyújtja az elgémberedett végtagjait. Nem törődik a szoba közepén ülő fiúval, aki nagyban ír valamit. Óvatosan mozogva teszi le a lábát, a szőnyeghez érve megérezte a szörnyű izomlázat.
Egy ideig gondolkodik rajta, hogy elküldje, de nem teszi meg, csak észreveszi, hogy útban van (Mondjuk, már most útban van, a szobám közepén ül.) Lassan áll fel, hosszasan kutat a szekrényében, majd egy törülköző társaságában bevonul a fürdőszobába. Azonnal elfordítja a kulcsot a zárban. Megnyitja a meleg vizet, ledobja a ruháit és felköti a haját. Gyorsan letusol és felöltözik. Mikor végez, felöltözik és végig méri magát a tükörben. Szeme körül a bőre pirosas, bőre sápadt, szemei smaragd zölden csillognak, haja kissé kócos, de szög egyenesen áll.
Felkapja a törülközőt és kinyitja az ajtót. Némán rakja a kezében hordozott tárgyat a radiátorra. Majd kimegy a szobából. Egyenesen a konyhába, kivesz magának az egyik hűtőből egy üveg narancslét. Magához vesz még egy adag müzlit, majd vissza a szobájába. Hang nélkül lépdel a folyosón. Remélve, hogy senki nem jön ki és elegyedik szóba vele. Szerencsére így is történik, gyorsan besurran a szobájába. Leteszi azt, ami a kezében van és felnyitja a laptopját. Beírja a jelszót és felmegy MSN-re. Sai-tól volt egy üzenete:
Sai üzenete: Tsunade örül, hogy elfogtad Gurent. Ugyanis egy nagyon keresett bűnöző és bérgyilkos. Gratula.- írja, Sakura ejt egy halvány mosolyt. Majd egy tömör, köszi és kiikszeli az ablakot. Megleste kik vannak fenn. Hirtelen egy ablak villant fel.
Sasuke üzenete: Minden rendben?
Sakura üzenete: Tippelj. – írja, majd tovább lép. Ír Tsunadenak néhány sort, majd az ANBUnak is, hogy Gurent elfogta és sűrgősen jöjjön valaki érte. Miután végez, kényelmesen hátradől. Lábait törökülésbe fontja és a müzlit kezdi enni.
Sakura üzenete: Amúgy meg lusta vagy megszólalni?
Sasuke üzenete: Igen, különben is te mondtad, hogy maradjak csöndben. Zavar?
Sakura üzenete: Nem igazán. De ha nem zavar elmegyek futni.
Sasuke üzenete: menny…
Sakura üzenete: Ezzel arra akartam utalni, hogy igazán leléphetnél, mert nem szívesen hagylak a szobámban, amíg én nem vagyok itt, nem tudom, hogy vagy vele, de nem a te szobádban dobálták szét a ruháidat.
Sasuke üzenete: Ne félj, nem csinálom meg újra. Nyugodtan elmehetsz futni, nem bántom a szobád.
Sakura üzenete: kössz…
Gyorsan kikapcsolja a gépet, majd elmegy a szobáját bezárva. Közben MP4ét nyomkodva megy. Elindítja a zenét és belép az edzőterembe. Fellép az egyik futógépre és nyom rajta párat mire a gépezet elindul.
Hosszú órákon keresztül itt tartózkodik. Kisebb szünetekkel. Ez idő alatt hamar rájön, hogy így sem verheti ki a fejéből azt a bizonyos személyt. Hiába edz bármilyen keményen is nem tehet semmit. Végül visszatér a szobájába.
Ahogy Sasuke ígérte nem esett semmi baja a szobájának. Egy gyors zuhany utána pedig ki a konyhába, hogy az edényeket elmossa.
- Hozz nekem is! – kiált Sakura után Sasuke, mikor megy ki. Halkan lépdel és bemegy a konyhába, Naruto épp rament készít magának.
- Sakura-chan, szia! – kiált boldogan.
- Szia.
- Tegnap nem válaszoltál, pedig tudom, hogy benn voltál a szobádban. Hallottam. – mondja csalódottan.
- Gondolom akkor mentem aludni. – füllenti Sakura és bocsánatkérően elmosolyodik.
- Kár, pedig nagyon jó volt. – mondja. – De majd máskor eljössz.
- Ja, majd máskor. – mosolyodik el megint. – Na, de én elkészültem, szia. – mondja Sakura és int egyet, majd kezébe veszi a tálakat és elmegy.
- Szia! – köszön el Naruto. Sakura visszamegy a szobájához. Halkan belerúg az ajtóba, mire Sasuke kinyitja az ajtót. Beengedi a lányt és ismét becsukja az ajtót. Elveszi a tálat és a kanalat és falatozásba kezd. Sasuke visszaül a földre, Sakura pedig a székre. Csendben esznek mindketten a gondolataikba mélyedve. Mit kezdjenek egymással, ha megszegik a szabályokat és ráadásul még le is buknak annak halálos kimenetele is lehet. (Vissza kell építenem a falam és akkor minden rendben lesz.) Jut egy végső döntésre.
- Elmennél?
- Nem. – jön a közvetlen válasz.
- De Sasuke, most menny el. Azt akarom, hogy menny el!
- Minek?
- Mert, most egyedül szeretnék lenni, nem veled. – mondja indulatosan.
- Ja, persze, megint sírni akarsz. Azt hittem, hogy te ennél erősebb vagy. Nem pedig egy ilyen Ino féle kis gyenge nyuszi. Bármi is történt tedd túl magadat rajta.
- Könnyű azt mondani, nem rád támadott az apád gyilkosa, nem téged állítottak le, mintha egy veszélyes ember lennél. Igazad van, te vele egy oldalon állsz! – ordítja magából kikelve. Sasuke arcára néhány másodpercre döbbenet ül ki. Visszatérnek a régi képek.
- Ha nekem sikerült, akkor neked is. – mondja, hangjában némi együttérzéssel.
- De én nem vagyok te. – mondja dühösen, majd belever a falba. Nem túl erősen, de beleüt. Majd még egyszer és még egyszer. Sasuke eközben Sakura mellé sétál.
- Most már elég lesz. Tudom, hogy dühös vagy, de elég! – mondja halkan, majd megfogja mindkét kezét. Sakura nem figyel rá. Direkt nem figyel rá. Tovább üti a falat. Sasuke megszorítja a karját, majd maga felé fordítja. – Nyugodj meg! – parancsol rá.
- Nem! Te ezt nem értheted!
- De! Velem is megtörtént! – ordítja.
- Ooo, bocsánat, hogy nem tudok semmit az életedről. Bocsánat, hogy szomorú merek lenni. Bocsánat, hogy bánt, hogy nem ölhettem meg azt, aki megölte az APÁM! – ordibálja Sakura. – Engedj el! Engedj el!! Most!
- Nem!
- De! Sasuke Uchiha, most azonnal engedj el. – fújtat dühösen Sakura.
- Nem, amíg nem nyugszol meg. – néz a szemébe a lánynak. Sakura vesz egy mély levegőt és a fiúra néz. Vesz még egy mély lélegzetet és most a földet nézi. Majd ismét Sasuke sötét szemeibe.
- Jó, most engedj el! – mondja akaratosan. Sasuke vonakodva, de elengedi. Sakura gyorsan fordult, és ismét belevágott a falba. A falon lecsorgott a lány vére.
- Ez mire volt jó? – kérdezi szemrehányóan Sasuke.
- Düh levezetésre. – mondja, majd leül az ágyra.
- Ajj, most nézd meg mit csináltál. – mondja, közben a lány kezét méregeti. Csorog belőle a vér. A lány szórakozottan nézegeti a kezét. – Gyógyítsd meg!
- Nem!
- Mért vagy ilyen makacs? – teszi fel a költői kérdést. Berángatja a fürdőbe kinyitja a csapot és kitisztítja a sebet és beköti. Majd útjára engedi. – Mehetsz, de még egyszer ne csinálj ilyet!
- Majd én eldöntöm, mert nem vagy az apám. – sziszegi.
- Mi lenne, ha abbahagynád? – kérdezi, majd megragadj a csuklóját.
- Nem értem miről beszélsz. – mondja nemtörődöm stílussal.
- Ne szórakozz velem.
- Sose tenném. – mondja, majd leül az ágyra, végül elfekszik, a plafont bámulja. Sasuke némán figyeli, majd leül mellé.
- Na, most mi legyen?
- Nem tom, csinálj, amit akarsz, úgy se tudlak visszatartani.
- Hagyd abba!
- Még mindig nem értem miről beszélsz.
- Inkább hallgass úgy mindenkinek sokkal jobb.
- Miért, ez nem az én szobám!? – kiabál, és már folytatná, de Sasuke elnémítja, közel hajol hozzá.
- Hallgass már. – súgja, és még közelebb hajol. Megcsókolja a rózsaszín hajút. (Na, ez az amit többé nem teszel meg!) Sakura felemeli a kezét és pofon vágja a fiút.
- Tűnj el! – suttogja halkan. - Tűnj el! – mondja hangosabban.
- Nem. – tagadja meg ismét a parancsot.
- De. Ne vitatkozz állandóan.
- Nem megyek el!
- Jó akkor majd én! – veszi fel a kabátját. Bevágja az ajtót és dühöse léptekkel indul kifelé. Kilép a hóba és besétál az erdőbe. Halk morajjal lépdel a ropogó havon. Csak vitte a lába.
- Hová mész?
- Istenem, nem tudom. De szerintem menny vissza nem vagyok a legjobb hangulatban.
- Jó. Jó csak kérdeztem Sakura –chan.
- Köszönöm, Naruto.
- Nincs mit. – mosolyodik el halványan. Sakura tovább megy. Hamar egy dombhoz ér. Ott feltépi a kötést, vele együtt a sebet is. Vére a hóra csöpög. De nem törődik vele.
- Erős leszek. – mondja magának. Lenyalja a vérét a kezéről és gyógyítani kezdi. Elindul vissza.
- Hol a francba voltál? – támad neki szóban Sasuke. Eközben Sakura leveszi a kabátját.
- Semmi közöd hozzá! – sziszegi a másik.