14. fejezet

14. fejezet





Hiszen, hiszen ő ölte meg az… apámat.
Guren ismét felnevetett. Majd komoly arccal indul Sakura felé. Képez néhány jelet, majd a karján egy kristálypenge jelent meg. Sakura elővesz egy kunait.
Guren indult meg először. Próbálta megütni a nőt, de ő ügyesen hárított. Guren morgott egyett, Sakura ijedten vette körbe a testét chakrával. A következő pillanatban egy hatalmas rózsaszínes kristály vette körbe a karját. Sakura kibillent az egyensúlyából, a kristály súlya miatt.
- Mi ez? – néz a nőre Sakura. Guren ismét felnevetett.
- Kristály elem, szerintem törd el, hátha széttörsz, mint egy kis fruska. – motyogja, az orra alá. – Köszi, a tippet. – mosolyog Sakura. A karját a magasba emeli és a tető cserepéhez csapja. Guren gúnytól csöpögően felnevet és boldogan nézi a lányt. Megvetően várja a lány haláli sikolyát. De elmarad, Sakura Gurenre néz, kihasználva ellenségének meglepettségét megtámadja. Egy könnyed mozdulattal eltöri a kristály pengét, majd ezzel egy időben minden erejét beleadva hasba rugja, Guren vért köpve zuhan le a tetőről. Hangos puffanással ér földet, vért köhögve ül fel. Nincs ideje védekezni. Sakura egy másodperc alatt ott terem, hatalmas jobbost adva Gurennek. Egyre jobban és jobban üti, mire egy kígyószerű tintapaca és megállítja. (Sai!!??)
- Vidd el Tsunade-nek. – motyogja Sakura. Majd eltűnik.
Az erkélyen bukkan fel legközelebb. Dühödten megáll, majd a következő percben a másik férfi jelent meg. Torkához kunait fogva. Sakura lassú mozdulattal vesz elő egy injekciós tűt. Belevágja a férfi combjába, mire felkiált.
- Bocsi, de ez nem jött be. Nem igazán hatnak rám az efféle hülye mérgek…
- Fura, én nem is tudtam, hogy az ellen is, amit most kísérleteztem ki. Max másfél órád van, és viszlát. – mosolyog diadal ittasan, mire a másik eltűnik. Sakura fáradtan beesett az ágyába, majd ismét megzavarják.
- Sakura én vagyok, Naruto, jössz esti sétára?! – kopog be Naruto, majd válaszra várva hallgat. Sakura megrázza a fejét. Tüntetőleg bemegy a fürdőszobába és beáll a zuhanyrózsa alá. Idegesen engedi le haját. Sokáig áll ott. Nekidőlt a jéghideg csempének, gondolataiba merülve bámult. Dülöngélve lép ki a fürdőből, amikor meghallott egy halk koppanást, gyorsan belebújik a felsőjébe. Az ablakhoz támolyog és homlokát az üvegnek támasztva néz ki. Kinyitja az erkélyajtót. Elindul az ágya felé:
- Csak akkor maradhatsz, ha csöndben maradsz. – mondja erőtlenül Sakura. Sasuke bólint, majd leül. Sakura elfekszik az ágyán. Befordul a fal felé, majd minden, amit eddig visszatartott, kitör belőle. Hangtalanul, és mozdulatlanul fekszik az ágyon. Némán sír, arca sós könnyével áztatott. Hirtelen felül. Rettenetesen szédült, eltámolygott a fürdőig ott iszik, nem keveset, majd vissza. Halkan szipogott egyett, ezzel elárulva magát. Sakura bedőlt az ágyba, szipogott még egyett, majd Sasuke a vállára tette a kezét. A párnát markolászva és temeti az arcát a párnába.
Sasuke leült Sakura mellé, végül tétlenül elfeküdt, átölelte Sakura-t, mire a lány ösztönösen felé fordult.
Sakura egész éjjel sírt. Mindent kisírt magából. Hajnal 2 körül hagyta abba, akkor is csak azért mert, álomba sírta magát. Sasuke óvatosan elengedte a lányt, óvatosan felállt, ivott néhány kortyot, majd leült egy székbe, és ott virrasztott. Lassan világosodott, a szürke hófelhők miatt még sötét volt 7-kor is.
9 körül Sasuke gyomra hangosan követelte az ételt. Halkan távozott az ablakon. Gyorsan csinált néhány szendvicset és vitt magával narancslét Sakura-nak. Még mindig aludt. Lerakta a szendvicset, majd enni kezdett. De még mindig semmi. Lassan és egyenletesen lélegzett. Sasuke halkan nyammogott, Sakura halkan szuszogott, teljesen megnyugtató légkör. Semmi, nem zavarta a két fiatalt. Miután befejezte az evést hangtalanul, áthozta a laptopját, a lányhoz. Bepötyögte a jelszót. Majd chat-elni kezdett. Sakura pedig aludt, sokat kivett belőle a sírás. Néha-néha megmozdult, de ezen kívül nem történt semmi különös.