What was cost? *everything*

 Hi guys!

Hosszú kihagyás után megint itt kötöttem ki. Tavaly ilyenkor azt hittem az életem csendes, nyugalmas és higgadt napjai következnek. Azt hittem, hogy ez az év három hónap alatt minden faszságát rám zúdította már, és ennél nem lehet rosszabb. You're still such a naive, adorable little one. 

Azt se tudom hol kezdjem el a mesélést. Fájdalmas dolgok történtek, de már szerencsére a felére sem emlékszem. A lakásvásárlás, a hitel borzalmas kalandos és fárasztóra sikerült. Volt némi nézeteltérés az eladóval, de szerencsére lezárult. 
Tavaly februárban megszakajtottam a bal vádlimban az izmoz: három hét bicegés. Kellett is, hogy tudjam intézni a hitel ügyeimet. De közben megbaszott az ideg a lakásügyeim miatt. Tuti tipp kezdőknek: táppénz alatt nem igényelhetsz hitelt bazdmeg.

De a bonyodalmak ellenére túléltem, megcsináltam. Sokat sírtam, sokat feszkóztam, de sikerült. I did it. Elköltöztem, beköltöztem. Kicsontoztam a pénztárcámat, meg magamat, de megcsináltam. Innen is hatalmas hála a barátaimnak, hogy velem voltak és támogattak és segítettek. 

Aztán, az élet kihúzta alólam a szőnyeget. 

Kirúgtak. 

Kevesebb, mint 48 óra alatt elvesztettem a munkahelyemet. A helyzet iróniája, hogy a közös megegyezéses papírok aláírása után 2 órával felhívtam egy munkahellyel kapcsolatban, de végül nem mehettem, mert a volt munkahelyemnél volt egy másik pozíció. A cég fekete listára tett. Isn't it funny? Hetekig tartó zokogás, önostorozás és korholás után sikerült ezen túllendülnöm. (This is a lie, darling, how long will you keep lying? You're still not sure if it's really your fault. You still think that it was unfair, and want to belong to that team)

Berobbant a nyár, és a barátaim arra sarkalltak, hogy élvezzem ki a munkanélküliségemet. Engedelmeskedtem. Végigtomboltam a nyarat, éttermekbe jártam, barátokkal találkoztam, sírtunk-nevettünk, kialudtam magamat. Éltem. Végül mégis rám talált egy állás. Természetesen egy olyan állás, amit úgy isten igazából nem is akartam. (Általában az ilyen dolgok, amiket nem is akarok, azok jönnek be. Na mindegy.)

Augusztus 25. Újabb fejezet az életben. Új munkahely. A harmadik hivatalos munkahelyem. Fájdalmasan szorongós napok. Új környezet, sok újdonság. Megtanulni egy teljesen idegen dolgot, angolul beszélni nap, mint nap. Még a mai napig szorongok. Félek, hogy elrontom és rühellem, hogy ennyire bizonytalan vagyok magamban.

Eltört valami bennem akkor. Megmondom az őszintét, hogy eltört akkor valami, és a mai napig nem találom a darabokat, amik szanaszét szóródtak. Nincsenek meg se a darabkáim, sem a megfelelő ragasztó, hogy összetartsam. Könnyedén szétesem. Könnyebben, mint eddig.