17. fejezet
Egy poros szobában áll. Látszik,
hogy a lakója már hónapok óta nem járt ott. Se Sakura, se Tsunade. Egyszer sem
jutott eszébe ez a kis lakás.
Végig húzza az ujját a polcokon.
Majd leporolja a kezét. Az ágy, a szekrények, teljesen üresek, kivéve néhányat.
Abban is felesleges cuccok vannak. Kivéve az egyik, abban van egy nagy fekete
bőrönd. Leguggol, és a csatokat felpattintja. A bőrönd nehezen nyílik. Kivesz
néhány fegyvert, olyanokat, amit néhány ember még nem is ismer, olyanok, amiket
a lánynak magának terveztek. Köztük egy pisztoly is. Kiveszi a helyéről és
felcsatolja a hátához. Sokáig réved a fegyvereire, aztán hátranyúl és
visszadobja a szekrénybe a pisztolyt.
- Amíg nem fordul, ilyenre a helyzet nem kell. – suttogja magának.
Leül az ágyára, milliónyi porszemcse száll a magasba. Aztán feláll és becsukja
a szekrényajtót, majd kimegy a konyhába. Kinyitja az ablakot. A kabátját
lerakja a székre. A hasa hangosan követeli az ételt.
Gyorsan leszalad a boltba.
Vesz magának egy adag tésztát, elkezd főzni. Közben a TV-t hallgatja. Az egyik hírre
megakad a keze. „ Egy bérgyilkost adtak
át egy iskolánál, a hírhedt bérgyilkost egy átlagosnak mondható 16 éves
tinédzser fogta el. A nő kilétéről nem tudunk semmit. Viszont egy amatőr fotónk
az van.” – mondja a kimérten a bemondónő.
- Mi a franc? Ki a franc tette ezt? – mondja, dühösen majd
rácsap az asztalra. A telefonja rezzen meg erre. Sakura utána kap.
- Sakura, mi a frász történt? – szól bele dühösen Tsunade. –
Mi az, hogy ismeretlen beküldő, mi az, hogy amatőr fotó, amin Guren szerepel.
- Nem tudom, hogy mi történt – válaszol nyugodt hangon.
- Rendben – mondja gondterhelt hangon. – Szia.
- Szia – nyomja ki a telefont, majd leveszi a levest a
tűzről. Kiönti egy tányérba. Szerez egy pálcikát és lassú falatozásba kezd.
Elégedetten mosogat el, majd zárja be az ajtót és hagyja ott otthonát. Elindul
a pláza felé. Útközben megtekinti a többi üzletet is, de nem lát semmit
érdekeset. Belép a pláza kapuján. Vesz
magának néhány, a bulira tökéletes ruhát. Egy pánt nélküli kék flitterrel szegélyezett
felső. Egy szép kék fülbevalót, és egy nyakláncot, amelyen egy szép ezüstösen
csillogó kulcs van. Azután hazaindult.
Az ajtóknál kicsit
habozott, de végül a sajátjába megy be. Benyitott a szobájába, lerakta
szatyrokat és az ágyára sandított. Sasuke az igazak álmát aludta. Levette a
csizmáját és gyorsan elpakolt. Hirtelen fáradtság kerítette a hatalmába.
Gondolkodás nélkül feküdt el az ágyán. A fiú még helyet is adott neki. Sakura
kényelmesen elhelyezkedett, de mikor rájött, hogy mégis mi történt, akkor már késő
volt: a fiú jéghideg karja zárta el előle a menekülési útvonalat. A „fogoly”
hiába csípte, rúgta, ütötte ahol érte, nem sikerült kiszabadulnia. Mikor
beletörődött a sorsába kicsit ficánkolt és kényelmesen elhelyezkedett. Végül
kellemetlenül felsóhajt. Lecsukja nehéz pilláit és az álmok birodalmába kerül.
A békés birodalomból hamar átkerül egy másik helyre. A rémségek birodalmába,
Guren arca egyre többször villan be, az apjáé és Tsunadeé is.
Arra ébred, hogy
kicsordul egy könnycsepp a szeméből. Végig folyik az arcán, majd a lepedőre
hull és beszívja. Majd telefoncsörgés, a mögötte lévő mozdul meg. Felveszi a
telefont, kitűnően hallani Orochimaru rekedtes hangját. Így azt is, hogy miről
beszélnek. Sakura ledöbbenve hallgatja Sasuke és Orochimaru párbeszédét, Sasuke
végtelenül pimasz. Az adatokat sorban kapja és jegyzi meg. Mikor, hol, miért
találkoznak. Boldogan nyitja ki a szemét, de Sasuke jéghideg tekintetével
találkozik szembe. Sakura elfordul. Egészen a falig araszol. Így helyet adva
Sasukenak. Sasuke lefekszik mellé és a lány felé fordul. Átkarolja a vékonyka
lányt és magához húzza, egészen közel.
- Mit hallottál? – súgja a lány fülébe. Sakura meg se
rezzen. Agya lázasan kattog, igazat mondjon, vagy hazudjon? Végül a hallgatás
mellett dönt. A másik viszont nem tűri az ilyesmit. – Mit hallottál? – sziszegi
ellentmondást nem tűrően.
- Hiába sziszegsz, te kígyó, nem érsz el vele semmit –
suttogja halkan Sakura.
- Szóval most haragszol? – kérdezi halkan Sasuke. Még
közelebb húzza a lányt. Testük egymásnak simul. Sakura megfogja a fiú kezét és
felemeli, közben ő kibújik az öleléséből. Visszagurul a falhoz és pihenésre
csukja le szemeit, de Sasuke nem hagyja.
- Mi lenne, ha békén hagynál? – kérdezi ingerülten.
- Ameddig nem válaszolsz, addig nem – válaszol Sasuke.
Sakura sóhajt egyet, majd ülésbe tornázza magát. Feláll az ágyon, átlépi Sasukét.
Halkan huppan a földön. Gyorsan átveszi a ruháját melegítőre és kimegy a
konyhába. Csinál magának egy adag kávét és lassan szürcsölgeti. Hagyja, hogy a
kávé hatni kezdjen. Majd elindul visszafelé, de megtorpan, Hinata ajtaja előtt.
Bekopog.
- Gyere! – kiálltja a lány. Sakura kinyitja az ajtót és
belép.
- Szia, Hinata. – mosolyodik el a lány. Hinata olyan
sebességgel pattan fel és öleli át a lányt, amit még Sakura se képzelt soha.
- Hogy tudtál így eltűnni, te jó ég! – mondja, miközben
elengedi őt.
- Hát, ez hosszú! De, inkább hagyjuk is. Oké?
- Oksa, de csak ha segítesz kiválasztani, hogy mit vegyek
fel.
- Oh, milyen cseles vagy! Jó, ezt mondjuk könnyű megtenni.
Most vagy később?
- Hát nem tudom, szerintem később. De elmehetnénk valahova.
Mc Donald’s?
- Jó, úgyis rég voltam ott, akkor gyorsan átöltözöm – mutat
Sakura a ruhájára. Hinata bólint.
Sakura gyorsan
átöltözik, persze nem Sasuke előtt, szigorúan bezárkózva a fürdőszobába.
Felvesz egy fekete csőnadrágot, egy egyszerű pólót. Majd egy csizmát és egy
táskát. Bekopog a szomszédja ajtaján mire Hinata rögtön ajtót nyitott.
Mosolyogva, beszélgetve mennek el. Nem is érzik a tél hidegét.
- Te mit kérsz?
- Őőő, hát, legyen egy sajtburger menü és egy jeges kávé.
Ennyi – mondja mosolyogva.
- rendben, 1000 yen lesz – mondja unottan a kiszolgáló.
Néhány percre eltűnik, majd megérkezik a kajával és odaadja Hinatának egy
tálcán.
- Önnek mit adhatok? – kérdezi ugyanaz az ember Sakurától.
- Sajtburger menü, egy McFlurry – mondja ugyanolyan
mogorván, mint a kiszolgáló.
- 950 yen lesz – motyogja, Sakura kiszórja a pénzt, majd a tálcával
eltűnik.
Hinatával szemben
leülve.
- Ezek mindig olyan mogorvák – jelenti ki Sakura.
- Igen, sajnos csak ennél a hatszemélyes asztalnál volt
hely.
- Kibírom – mondom mosolyogva. Sakura rápillant az ételére
és lassan enni kezdi. Közben Hinata elég feltűnően smsezik valakivel. Közben a
lányok mögött felállnak. Hinata int, hogy oda. De egy másik csapat is megindul
az asztal felé. Hinata lekászálódik, közben Sakura megragadja a táskáját és
áthajítja az asztalokon. Egyenesen az asztalra. Közben Hinata is megérkezik,
gúnyos mosollyal az arcán foglal helyet. A többi lány hisztisen levonul
mellettük, néhány nem túl kedves megjegyzéssel, hogy ők is hallják.
- Gratulálok, Sakura, igazi célba dobó vagy. – neveti el
magát a lány.
- Köszönöm, mindig is érdekelt ez a sportág – jelenti ki
nevetve.
- HINATA!! – kiáltja valaki. Sakura szeme elkerekedik,
tipikus ’ ki ez a vadbarom’ nézés. Hinata feje rák vörös lesz, és lejjebb
csúszik a széken. Sakura megpillant egy szőke fejet és ő is lejjebb csúszik, de
már késő. Naruto észrevette őket. – Szia, drága. – ül le Hinata mellé. Sakura
mellé pedig Sasuke. – Nééézd, kirángattam! – mutat Sasukéra közben Hinatának
magyaráz. Hinata lelkesen bólogat. Közben igyekszik nem feltűnően enni.
Sikerül. Közben Sakura dermedten ül, igyekszik nem feszült lenni, na, neki nem
sikerült. Majd egyszer csak elege lesz és feláll.
- Bocs, kimegyek a mosdóba – hazudja. Sasuke kiengedi.
Egyenes kimegy, a hátán érzi a fiú pillantását, de nem zavartatja magát. Nincs
kedve ehhez. Gyorsan ír egy SMS-t Hinatának: Bocsi, de nem bírom Sasuke jelenlétét. Hazamegyek, bocsi, nagyon
sajnálom…
A válasz rögtön jön rá: Semmi baj, megértelek, a kajádat pedig
Naruto már elintézte. Sakura mosolyogva hagyja el az épületet.
Miért mentél el??!!
Hiányzol Hinatának!! Érkezik az üzenete Narutótól. Sakura némi töprengés
után egy rövid SMS-t ír a fiúnak: Inkább
hagyjuk, túl hosszú. Naruto rögtön reagál, a tőle megszokott hülyeséggel: Én ráérek. Nem te lennél Naruto – mosolyodik el a
rózsaszín, majd ismét visszaír a fiúnak: Én
nem. Írja, ezután nem igazán ír neki se Naruto se senki más.
Végül tíz perc múlva
érkezik egy új üzi: Értem én, hogy
egyedül szeretnél lenni. Sakura elmosolyodik, majd felszáll a
buszmegállóban várakozó buszra.
A busz éppen
indulna, amikor megpillantja Narutót és Sasukét. A szöszi vadul integet, de
hogy kinek az nem tudni. Sakura gondolt egyet és szép gyerekesen kinyújtja a
nyelvét a fiúkra. Naruto reakciója eléggé kiszámítható volt: dühösen ugrált. Sasuke
pedig csak felvonta az egyik szemöldökét, úgy nézte tovább a lányt.
- Szia – teszi valaki a lány vállára a kezét.
- Szia, Hinata. Tényleg sajnálom, hogy otthagytalak – mondja
végül, mikor rájön, hogy ki is az. – Csak hát tudod…
- Nem kell elmondanod. Csak ha akarod.
- Tudod, nem vagyok túl jó kapcsolatban Sasukével… hallottad
a híreket?
- Milyen híreket? A bérgyilkosra gondolsz? Arról hallottam,
miért?
- Mert, én fogtam el, és itt volt az iskolánál.
- Miiii? – kiállt, fel Hinata döbbenten, de rögtön a szájára
tapasztja a kezét.
- Sss… még meghallják – mondja Sakura. Majd int a
barátnőjének, hogy üljenek le.
- Mire visszaérünk, addigra talán már készülődnünk kell.
Talán – vált témát Hinata. – Te, mi lenne, ha befestenénk a hajad? – mondja
hirtelen lelkesedéssel a lila hajú.
- Ehh, nem, jó ez így. De a tiedet is be lehet, nem csak az
enyémet – mondja Sakura, mire Hinata az ujjai közé fogja az egyiket és azt
nézi.
- Rendben – mondja, majd leszállnak. – Feketét, nem?
- De az jó lenne.
- Oks – mondja, majd bemennek az egyik nagyobb boltba és
vesznek maguknak festéket.
A fodrászt hamar
megtalálják. A nő igazán kedvesnek és fiatalnak tűnik.
- Sziasztok.
- Hello – mondják egyszerre az érkezők. – Tudna nekem
tincseket festeni?
- Persze, van festéketek?
- Igen – mondja Hinata, majd felmutatja a dobozt. A fodrász
leülteti Hianatát az egyik hajmosó elé, és elkezdi mosni a haját. Miután kész
lett ezzel elkezdi festeni a haját a vendégnek. Gyorsan és hibátlanul dolgozik.
Mikor kész lett a festéssel megszárított a haját, és hajvasalóval,
kiegyenesítette. Utána egy kicsit fésűvel eligazgatta és kész is lett Hinata új
haja.
- Rendben, kész vagy – mondja kedvesen.
- Oh, köszönöm, kérhetek egy névjegykártyát, Akire – mondja
Hinata boldog mosollyal az arcán, amikor elolvassa a névtábláról a lány nevét.
- Persze – mondja majd egy kis papírt ad át, amin rajta van
a telefonszám, a cím, és egy kis olló és fésű képe.
- Köszönöm!
- Nincs mit. Gyertek máskor is. Sziasztok – int Akire, majd
a lányok is intenek és kimennek.
Hinata és Sakura
gyorsan hazamennek, és a szobájukba sietnek, ugyanis mindjárt kell menniük,
berendezni a közös helységet. Sakura gyorsan felköti a haját, hogy pakolás
közben ne lógjon a szemébe. Majd szinte egyszerre lépnek ki az ajtón Hinatával.
Együtt elindulnak a berendezésre váró szoba irányába, közben beszélgetnek.
A berendezéssel
hamar megvannak, de már csak fél órájuk maradt az elkészüléshez, így mindenki a
szobájába siet. Sakura gyorsan belebújik a ruhájába. Amit vett magának, és egy
normál sminket dob magára.
Mikor ezzel
végez, átmegy Hinata szobájába, és karöltve indulnak a közös helyiség felé,
ahol már most óriási a ricsaj.
