2011. szeptember 30., péntek

11.fejezet

A Karácsony reggele


- Boldog Karácsonyt! – kiált fel boldogan Naruto.
- Kussolj már, nem bírod aludni!!! – hallatszik tompán Kiba hangja. Naruto összehúzza magát. Majd kiront a szobájából és Hinata ajtaját kezdi püfölni. Hinata álmosan kinyitja az ajtót.
- Sziaaa! Boldoog Karáácsonyt!! – kiáltja Naruto, és Hinata nyakába ugrik.
- Te..jóó..ég! Naruto….őő neked s boldog karácsonyt. – mosolyogja Hinata.
Sakura reggele koránt sem volt ilyen boldog. Megint nem ott kelt ahol elaludt. Már reflexből lefelé nézve gördült. De Sasuke nem volt ott. Csak egy levél: Visszamentem hozzád, de te már aludtál. Szóltam Narutonak, hogy helyezzen az ágyadra. Puszi, Hinata! Sakura halványa elmosolyodott. Boldogan öltözött fel. Lassan csomagolni kezdett.
- Bejöhetek? – kérdezi halkan valaki. Hinata volt az, Sakura gyorsan bedobta a csomagot a szekrénybe és kinyitotta az ajtót. – Szia! Látom nem rég keltél fel. – mondja – Amúgy Boldog Karácsonyt! – kiáltja, és barátnője nyakába ugrik.
-Őő, szia, neked is Boldog Karácsonyt! – mondja, meglepetten majd megöleli barátnőjét. - Na, és mizu? Tényleg, mikor lesz az ünneplés?
- 15:45-17:00 ajándékosztás ééés evéés… 17:00- addig, amíg el nem küldenek minket addig táncolás blabla.
- Ó, remek.
- De még lehet, hogy fordul a program… sőt biztos, szóval először diszkós ruhában gyere. Szerintem megyek is és szólók mindenkinek. Na, akkor megyek… szia. – mondja, majd megáll. – Ugye minden rendben van?
- Csak fáradt vagyok. – feleli. Hinata bólint. Majd Sakura becsukja az ajtót. Fáradtan felsóhajt, majd ismét csomagolni kezd. Egy egyszerű kis csomagocskát készít, majd félre rakja. Lassú lépetekkel elindul a zuhanyzó felé. De hirtelen megtorpan és megfordul. Leroskad, arcát a tenyerébe temeti és hosszasan gondolkozik. Lenyúlik az ágyon és nem sokkal később már alszik is.
Az ajtó felől kopogás hallatszik. A szoba tulaja nem válaszol.
- Ugyan Sasuke, tudom, hogy ott vagy! – kiabál Naruto. Megint néma csönd fogadja. - Antiszoc. – morogja, majd elcsörtet. Sasuke hosszan felsóhajt, majd rendes ruhákat vesz fel. Elmegy reggelizni, és csomagolni kezd. Egyszerű pirosba csomagolja rajta zöld fenyőfákkal. Majd ellátja a húzott névvel.

2011. szeptember 20., kedd

10 fejezet

10. fejezet


Karácsony előtti balhé


Az ablakhoz sétált és megpillantott két embert, az egyiket ismerte: Uchiha Sasuke, a másikat pedig megtámadta és elmenekült.
- Sasuke? – kérdezi magától, a lány. Még nem vették észre, legalább is nem úgy tűnik. Lassan leül az ablak alá, hogy ne bukjon le. (Most már biztos… De… mi van, ha csak egy küldönc… vagy valami más.) Agyában ezekhez hasonlók száguldoznak. Nem érti ezt az egészet, hiszen megmentette. (De hát… megmentett, de miért?) Halk zörej zavarja meg a gondolkozásban. Kinyílik az ajtó.(Jön!! Észre fog venni!!) Halk mégis hallható lépések zaja, amely egyre közeledik. Egyre hangosabb és hangosabb. Majd megpillantja, Sasuke-t az ajtóban. Néhány másodperc kínos csend és Sakura eltűnik.
XXX Reggel XXX
Reggel Vakura az ágyában ébredt, furcsamód nem emlékszik a tegnap este történtekre, csak annyi, hogy egy különleges képességével eltűnt… utána semmi. Csodálkozva gördült át a másik oldalára. De mielőtt még lerakta volna a lábát megpillantotta a földön fekvő Sasuk e-t.(Mi a frász?? Ez már a szokása lesz. Vagy mi van?) Visszagördül a hátára és a plafont kezdi tanulmányozni. Néma csendben, még Sasuke halk és egyenletes szuszogását is hallja.
Vagy fél órát bírt így Sakura, majd mikor megunta a plafon bámulását óvatosan átlépte a betolakodót és besétált a fürdőbe, gyorsan megfésülködött, majd leült az asztalához. Az asztal közepén lévő mappát nézte. Majd Sasuke hirtelen megmozdult. Sakura azzal a mozdulattal vágta be a mappát a fiókjába. Ha még nem nézte meg akkor ne is nézze meg. Rápillantott az órájára 8:00. (Hinata ruhája csak 9kor jön… van még időm.) Elmosolyodik és előkeres magának egy kényelmes fekete melegítőt. Halkan nyitotta ki az ajtót, nehogy felkeltse Sasuke-t. De mikor kinyitotta egy ébren lévő Sasuke-val találkozott. Sakura nyelt egyett majd az asztalához sétált. Papírokat tologatva agyalt mit is tegyen most?
-Miért vagy itt- kérdezi végül – Mondjuk amúgy is beszélni szerettem volna veled.
- Na, mond…
- Szerintem van tipped, de hagyjuk ezt. Kivel voltál tegnap odakint? – kérdezi élesen a lány.
- Az egyik haverommal.
- Ne hazudj! – rivall rá. Sasuke tesz egy lépést előre, de vissza vagy ötöt, hatot. Majd az ajtóhoz szegezve fürkészte a lányt. – Tudom, hogy kémkedni jöttél! – ordibál vele. Sasuke gúnyosan elmosolyodik, és érzelem mentesen válaszol.
- Most tagadjam? Lebuktam. – mosolyog tovább. Sakura ismét elfordul, hogy eltakarja a fiú elől az arcára kiült döbbenetet. Erre a fiú gyorsan kirántotta kunait a vállából és a lányra támadott: egy határozott rúgással belérúgott. Sakuranak a még védekeznie sem volt ideje. Így a falnak csapódva a földre esett. De mintha ez nem lenne elég az asztalon díszelgő kristályváza a földre esett és millió darabra zúzodott. Sakura ezzel mit sem törődve felállt és a fiúnak rontott. Talpát a kristályok szétcincálták, de nem törődött vele. Sasuke az utolsó pillanatban kapta el a lány kezét. Arcuk szinte összeért.
- De, akkor te sem vagy egy átlagos lány.
- És ha nem? Mit teszel? Orochimaruval megöltök vagy mi?
- Jól hangzik… - vigyorogja, a lány arcába ezzel együtt eltaszítja magától. És a kunait is felé dobja. Félre megy, Sakura arrébb ugrott, de rosszul érkezett. Elvágódik a földön, de Sasuket is kigáncsolja. Aki Sakurára esik. (Ismét ez a helyzet, túl közel van) Sakura próbálja letolni magáról a fiút, de ezzel csak annyit ér el, hogy a kristálydarabok csak még jobban a hátába fúródnak. Ajkaik egyre közelebb érnek egymáshoz, végül összeérnek. Ismét csókolóznak.(Utálom, amiért ilyen gyenge vagyok vele szemben!!!! UTÁLOM!!!!) Mégis hagyta magát. Végül Sakura húzódik el tőle. Szomorúan néz azokba a fekete szemekbe. Sasuke gyorsan fordult át karolta a derekát s felállt vele. Lerakta az ágyra és leült vele szemben. Némán fürkészték egymást.
- Mi a baj? – kérdezi halkan. Sakura meg sem szólalt.
- Ez… ez túl sok! – fakadt ki. Sasuke oldalra billentette a fejét és így nézte tovább Sakurát.- Előbb rám támadsz, aztán megcsókolsz, döntsd el megakarsz-e ölni vagy nem!! – kiabálja. Sasuke némán hajtotta le a fejét. Majd felnézett, Sakura ujjával tett egy körkörös mozdulatot, ezzel jelezve, hogy forduljon meg. Sasuke így is tett. Némán hagyta, hogy kiszedje az üvegszilánkokat. Gyorsan meg megtisztított. Majd egy kis charkra használattal begyógyította a hegeket.
- Kész… - motyogja Sakura.
- Kár…, hogy most pont te vagy az ellenségem. – mondja a fiú. Sakura meg válaszol, homlokát megtámasztja a fiú jéghideg fehér bőrén. Néhány percig így gondoltak, majd Sasuke felállt és némán kiment a szobából az ajtót használva! (Most szegtem meg életem legszentebb törvényét….A kurva életbe!! ELBUKTAM!!! BELESZERETTEM AZ ELLENSÉGEMBE!!!!)
- A kurva életbe! – sikolt fel önmagából kikelve Sakura.
Sasuke meglepett fordult vissza az ajtó felé. Hosszasan elgondolkodott, de nyílt Hinata ajtaja, ezért inkább bement a szobájába.
- Sakura nyisd ki! – dörömböl Hinata az ajtaján. (NEM NYITOM HINATA!!!) Erre a levendula szemű bement a szobájába és ki a teraszra, gyorsan átugrott Sakura terszára, belökte az ablakot és beugrott a szobába. Gyorsan körbe nézett, nem látta sehol se Sakurat.
- Hahó, Sakura!
Szipogás a válasz. Hinata a fürdő felé veszi az irányt és a zuhanyzó fülkében megtalálta. – Mi történt? –kérdezi halkan. Sakura nem válaszolt. – Sasuke volt? – semmi válasz. Végig simította a barátnője hátát. Ujjai megakadtak a szilánkokban. – Sakura mi történt? - sikítja, amikor meglátja a lány hátát. Sakura megrázza a fejét. Hagyja, hogy kiszedje a hátában lévő üveget és megkötözze.
- Magamra hagynál? – kérdezi fojtott hangon – Gondolkodni szeretnék.
- Jó, de csak ha megígéred, hogy nem csinálsz semmit.
- Jó, oké. Na…. Megyek. – mondja, majd tétlenül feláll és kimegy. Sakura lassan áll fel. Kikászálódik a fürdőről. Rápillant az órára és a porta felé indul. (A RUHA!!)
3 halk kopogás.
- Sasuke én vagyok! - kopog még egyszer. Némi idő után Sasuke kinyitotta az ajtót. Át veszi a dobozt, ami eddig a lánynál volt.
- Köszi, Hinata! – mondja, némi kedvességgel a hangjában. Hinata besétált a szobába, karjait összefonta és úgy nézett Sasuke-ra.
- Nincs mit, de lenne egy kérdésem. Mit tettél Sakurea-val?
- Semmit. – csukja be az ajtót a fiú. – Lehet, nem tetszik neki valami, de én nem csináltam vele semmi, és ha lennél olyan kedve és távoznál, igazán örülnék. – mondja, és ismét kinyitja az ajtót. Hinata elindul, de megáll Sasuke mellett.
- Ha bántani mered, meghalsz! – sziszegi és távozik.

2011. szeptember 5., hétfő

9.fejezet

Visszatértem!

1 hónap. Pontosan annyit volt benn Sakura, hála a gyors gyógyulásának.
- Szia, mehetünk? – érdeklődött boldogan Hinata.
- Persze, figyu te már megvetted az ajnádékot annak, akit húztál?
- Aham, ha nem vetted meg akkor húzz bele, mert már nincs sok időd. Haakarod, elmehetünk a plázába, itt van közel, szívesen segítek. – ajánlkozik a lány boldogan.
- Mmm… Nem kell csak érdekődtem, de azért elmehetünk nézelődni.
- Felőlem, nekem édes mindegy. – legyint a másik és feláll. Sakura gyorsan belegyűri a táskájába a kezében lévő ruhadarabot, majd gyorsan kisétál. Megvárja Hinata-t és elindulnak a kijárat felé. Illedelmesen elköszönnek, majd a pláza felé indulnak a hideg, kihalt utcákon. Gyorsan sétálnak az utcákon. A hideg kicsípte arcukat, pedig csak 10 perce sétálnak.
Megkönnyebülten lépnek be a meleg térségbe. Levették kabátjaikat, elkezdtek nézelődni. Sok helye bementek, próbálgattak ruhákat, cipőket. Jól elszórakoztak. Épp a mekiből jötek ki, kezükben egy-egy üdítővel, amikor Hinata nagyon sóhajtva nézett egy üzletre.
- Mi a baj? – kérdezi a rózsaszin, Hinata a fejével egy üzlet felé int. Sakura követi az irányt, és egy alkalmiruha boltot pillant meg. Hinata-t a kezénél fogva húzza be az üzletbe. Nem telet bele sok idő mire Sakura ez gyönyörű kékes ruhát talál. Hinata kezébe nyomja.
- Próbáld fel! – mondja bátorító mosollyal az arcán. Hinata ejt egy halvány mosolyt és besiet az öltözők egyikébe. – Itt megvárlak. – mondja félhangosan Sakura, majd elsiet egy eladóhoz:
- Elnézést, száálítanak önök házhoz?
-Igen, hölgyem, melyik ruhát szeretné?
- Azt a kéket, amiben a barátnőm nemsokára kijön, majd látni fogja. Ja, és lehet ott fizetni?
- Termászetesen, mindjárt hozom a papírokat. Egy pillanat. – mondja az eladó, és egy papírral a kezében tér vissza. Átnyújtja a papírt, majd gyorsan kitölti. Visszaadja a nőnek a lapot, majd az öltöző fülke elé siet. Hinata, kibújt a fejével, körülnézett és előbújt. Gyönyörűen kiemelte az alakját a ruha, a csillogó flitterek miatt elég feltünő ezért észreveszik.
- Hát ez gyönyörű, nagyon jól áll. Csodás egyszerűen leírhatatlan. – dícséri a lányt, majd elpillant a válla felett, az eladó nő ott állt tőluk néhány lépésre. Kérdőn felvonta az egyik szemöldökét, Sakura bólint, majd mosolyogva néz végig újra barátnőjén. – Kurva jól áll. – jegyzi meg.
- Jaaj, köszi, de szerintem és visszaveszem a normálisat, Te is felveszel egy ruhát. – mondja, ártatlan mosollyal az arcán. Hinata visszhúzódik a fülékjébe és gyorsan átöltözik. A kezében a ruhával jelenik meg újra. Az eladó gyorsan kikapta a kezéből
- Majd én elrakom. – mondja kedvesen. És el is tűnt. Hianta vállatvontva állt neki a ruhakeresésnek. Pár ruha utánmegtalálták az igazit. Gyorsan beküldte öltözni. Keresett egy eladót, majd megrendelte a ruhát, amiben a barátnője van. Kitöltötte a lapot, majd visszasietett Sakura fülkéjéhez.
- Kész vagy? Már nagyon kiváncsi vagyok!! – mondja indulatosan Hinata.
- Jó, jó már kész vagyok! – lép ki a függöny mögül. – Na milyen? – kérdezi kínosan.
- Hmm…ez…nagyon jóóóó!! – mondja. – Basszus nem is hittem, hogy ilyen jól áll. – mondja boldogan, Sakura elmosolyodik. És visszabújik a függöny mögé. Gyorsan átöltözik, és haza indulnak.
XXX Kollégiumban XXX
Sakura-t az szinte az egész osztály boldogan üdvözölte. Persze Ino, nem, de ő nem is volt ott, mert nem tudott róla, hogy hazajön Sakura. Vajon miért? Még Sasuke is ott volt, bár ő rá nem igazán számítottak. De ott volt a háttérben.
MiutánSakura bejutott a szobájába letusolt és bement a társalgóba. Csak ő volt ott, a lámpa se égett, de kinti táj a fehér hó miatt látszódott. Az ablakhoz sétált, homlokát a hideg ablaknak nyomva figyelt, és megpillantott két embert. Az egyiket ismerte….